Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
Kemény János nár az 1899/1900. tanévben helyi lapokba írt. A kecskeméti színház műsorára tűzte „Szökés párosán” című háromfelvonásos énekes színművét, amelyet utóbb a Kecskeméti Napló jelentetett meg.376 Hornyik József az 1900/1901. tanévben Kecskemét város tanácsának megbízásából megírta a „Kecskeméti írók” című munkáját, amely Fekete Mihály könyvnyomdájából 1901 júniusában került ki. Még ebben a hónapban műkedvelők előadták „Szökés párosán” című háromfelvonásos énekes színművét, amelyet ekkor rendezett sajtó alá.377 Apróbb közleményei jelentek meg azl901/1902. tanévben a helyi lapokban.378 Az 1902/1903. és az 1903/1904-es tanévben szépirodalmi dolgozatokat közölt a helyi lapokban.379 Az 1904/1905. és az 1906/1907-es tanévben történelmi, politikai és esztétikai cikkeivel támogatta a helyi sajtót.380 Horváth Rezső főreáliskolai tanár az 1892/93. és az 1893/94. tanévekben dunántúli lapokba írt vezér- és tárcacikkeket.381 Dr. Kacsoh Pongrácnak az 1908/1909. tanévben megjelent „Mary- Ann” című daljátéka három felvonásban. A daljátékot a budapesti Király színház elő is adta. „A zene fejlődéstörténete” című munkáját az (Athaeneum Műveltség Könyvtára) jelentette meg.382 A Kecskeméti Lapok 1909 októberében arról tájékoztatta olvasóit, hogy Kacsoh Pongrác főreáliskolai igazgató kísérőzenét szerzett Molnár Ferenc „Liliom” című művéhez, amelyet a Vígszínház felvett az előadásra elfogadott darabok közé. Az új darabot Hegedűs Csabával és Varsányi Irénnel a főszerepekben november végén szándékozott a színház bemutatni. Molnár Ferenc a darab bemutatójának megvitatására 1909. október 20-án felkereste Kecskeméten Kacsoh Pongrácot.383 A Műveltség Könyvtára második sorozatának első kötete „A művészet könyve” címmel 1909 októberében került ki a nyomdából. A kötet a képzőművészet és a zene fejlődéstörténetét foglalta össze. A képzőművészeti részt Lyka Károly, a zenetörténeti részt pedig dr. Kacsoh Pongrác írta.384 „A mű376 KMKÁF 1899/1900-dik évi értesítője. 1900. 40. 377 KMKÁF 1900/1-dik évi értesítője. 1901. 51-52. 378 KMKÁF 1901/2-dik évi értesítője. 1902. 67. 379 KMKÁF 1902/3-dik évi értesítője. 1903. 72., KMKÁF 1903/4-dik évi értesítője. 1904. 42. 380 KMKÁF 1904/5-dik évi értesítője. 1905. 29., KMKÁF 1906/7-dik évi értesítője. 1907. 57. 381 KMKÁF 1892/3-dik évi értesítője. 1893. 46.; KMKÁF 1893/4-dik évi értesítője. 1894. 55. 382 KMKÁF 1908/9-dik évi értesítője. 1909. 62. 383 „Napi hírek. Kecskemét, október 20. - Kacsoh és Molnár új darabja”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1909. október 21. (XLII. évf. 245. sz.) 2. 384 „Napi hírek. Kecskemét, október 19. - Kacsoh, mint zeneesztétikus”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság) 1909. október 20. (XLII. évf. 244. sz.) 2. 122
