Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
1 Hanusz István főreáliskolai igazgató 1905. február 17-én a másik két kecskeméti középiskola igazgatójával közös kérvényben fordult a városi tanácshoz, hogy az ez év május 27-28-án Budapesten tartandó országos diák- tornaverseny céljaira, a korábbi évek gyakorlata szerint, egyenként 200-200 korona segélyt szavazzon meg.274 A Kecskeméti Lapok tudósítása szerint a Budapesten 1905. május 27- én megtartandó országos tornaversenyen a kecskeméti állami főreáliskola 32 tanulója vesz részt.275 A főreáliskola 1906. június 16-án a Talfája erdőben rendezett tornaversenyt. A különféle versenyeken első helyezést 5 tanuló ért el, akik ezért ezüstérmet kaptak, második helyezést 10 fő ért el, akik teljesítményükért bronzérmet nyertek. Elismerő oklevélben 9 tanuló részesült.276 Egerben, Eperjesen és Székesfehérváron 1907. május 26-án kerületi tornaversenyt tartottak, amelyeken középiskolai tanulók vettek részt. Kecskemétről a főreáliskola ifjúsági tornacsapata vett részt az egri versenyen, ahol a fiatalok becsülettel helytálltak. Füleslabdában277 a megjelent 29 intézet közül a főreáliskolások 5. helyezést értek el. Súlydobásban Hegedűs Károly VIII. osztályos tanuló második, mászásban Beretvás István III. osztályos tanuló szintén második helyezést ért el. Az intézet szabadgyakorlatokért és a mintacsapatáért oklevelet kapott. Nagy Károly tornatanár vezetésével a csapat korláton mutatta be gyakorlatait.278 Az 1907. májusi egri kerületi tornaversenyen a főreáliskola 23 tanulója és a tornatanára vett részt.279 Az iskola tanulói között már a megalakulás előtti években mozgalom indult, amely egy tornakor felállítását célozta meg. Célja szerint ebben az ifjúság szervezetten és határozottabb irányban képezheti magát a testgyakor274 „Napi hírek. Kecskemét, február 16. - Középiskoláink az országos tornaversenyen”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1905. február 17. (XXXIX. évf. 40. sz.) 2-3. 275 „Napi hírek. Kecskemét, május 26. - Diákjaink az országos tornaversenyen”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1905. május 27. (XXXIX. évf. 124. sz.) 3. 276 „Napi hírek. Kecskemét, június 19. - A reálisták tornaversenyének győztesei”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1906. június 20. (XXXIX. évf. 138. sz.) 2. 277 Füleslabda: A 19-20. század fordulóján a legnépszerűbb csapatjáték a füleslabdázás volt. Szabályait száz évvel ezelőtt fektették le. A játékot tömör, 2 kilogrammos, 25-30 cm átmérőjű bőrlabdával játszották, amelyen bőrszalagból készült bőr fogó, fül volt. A szemben álló két, 10-10 fős csapat tagjai az ellenfél kapuja felé dobták a labdát: ha a levegőben kapták el, akkor kézzel, ha a földre esett, akkor a fülénél fogva továbbították. Gólt akkor értek el, ha az ellenfél kapuja fölött sikerült átdobniuk a labdát. Az a csapat győzött, amelyik az előre megállapított idő alatt több gólt dobott. Pálinkás Judit: Füleslabda, labdakergető, kanászos. L: Huszadik század portál. Internet: http://www. huszadikszazad.hu/1913-november/sport/fuleslabda-jatek (Letöltve: 2015. március 7.) 278 „Napi hírek. Kecskemét, május 28. - Az egri tornaverseny”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1907. május 29. (XL. évf. 121. sz.) 3. 279 KMKÁF 1906/7-dik évi értesítője. 1907. 59-60. __________________________________A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 109
