Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Stevan Mackovic: SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

tékesítette termékeit, így az elsőosztályú ágyneműtől lat csak nagyban adták el a hazai és külföldi nagykereskedőknek. A zsidó Deutsch család alapította a Bélfeldolgozó Részvénytársaság (D.d. za izradu creva) céget, amely termékeit kolbászbélként, vonóshangszerek húrjaként (hegedű, cselló, nagybőgő), teniszötők húrjaiként értékesítette. A sebészetben használatos „catgut” cérnát is ők gyártották.

A cipőipar Vajdaságban, így Szabadkán sem tekint vissza nagy múltra, az első cipőgyárak csak 1918 után kezdték meg működésüket. A szabadkai lakosság szükségleteit a hazai és külföldi cipőgyárak termékei mellett, a kezdeti időszakban fedezték a cipész kisiparosok, de ezeket fokozatosan kiszorították a piacról az új cipőgyárak. Szabadkán több ilyen cipőgyár dolgozott, ezek tehát a szabadkai és a szélesebb piacot is ellátták. Az 1921-ben alakult Jugoszláv Cipőgyár Részvény- társaság (Jugoslovenska deonicka tvornica obuée) néven működő céget a finánctőkével rendelkezők alapították, vagyis a Jugoszláv Bankok Rt. (Jugoslovenske banke d.d.) és a Danica Rt., amely 1921-től 1923- ig tevékenykedett. Ide sorolhatók a Marica, amely 1923-tól 1939-ig működött, a Bon-ton Rt., és a Globus Rt., amely ilyen néven 1939-ig létezett, majd akkor tulajdonosai, a Szerec fivérek új céget alapítottak Szebra név alatt.

Stevan Mackovic________________________________________________________________________________________

Vegyipar

Termékeit tekintve ez az iparág Szabadkán is több csoportra oszlik: nehézvegyipar, keményítő- és spirituszgyártás, gyógyszergyártás, szappangyártás, gyertyaöntödék, festék- és lakkgyárak. Ha a nehéz- vegyipart és a gyógyszeripart vesszük figyelembe, szem előtt kell tartanunk azt a követelményt, hogy olyan összetett gyártástechnológiáról van szó, amely képzett szakembereket igényel, ezekből pedig az egész országban hiány volt. E mellett Szabadkára még a nyersanyaghiány is jellemző volt. Mindezen tények ellenére a Klotild vegyipari kolosszus megalakulását a mégis fennálló, valós szükségletekkel magyarázhatjuk, amely szükségletek már a háborút megelőző időkben is léteztek. A gyár a háború befejezését követő időkben is előkelő helyet foglalt el a vegyipari ágazatban, ami a Patria intézetről is ugyanígy elmondha96