Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Sarlós István: AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN
Duna part, ahol a nyílt dunai rakodót akarták megépíteni, a gőzhajóállomással együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott. A terület tulajdonosa a Kalocsai Érsekség volt.49 A érsekség a bajaszentistváni birtokának legdélebbi nyúlványán ártéri erdők helyezkedtek el kisebb legelőkkel és rétekkel. A terület minimális gazdasági jelentőséggel bírt, így a kisajátításukkal az érsekség nem járhatott rosszul, mégis vontatottan és körülményesen haladtak a tárgyalások. 1926-ban Baja a Speyer kölcsön50 segítségével kívánta megépíteni a kikötőt. A kisajátításhoz szükséges 223 456 Pengőt 70%-ban minisztériumi forrásból, 30%-ban a kölcsönből kívánták megoldani. A tárgyalások és a kisajátítási eljárás elhúzódott, csak 1929 őszén, közvetlenül a választások előtt rendeződött a kérdéses terület tulajdonjoga.51 Ezután épülhetett meg a bajai Duna-parton a Duna híd közelében a vasúti vágányokkal, híddarukkal és raktárakkal ellátott új kereskedelmi kikötő. A megépülő új dunai kereskedelmi kikötő jelentős ipartelepítő tényezőnek számított. 1934-es átadása után a közelébe települt posztógyár, farakodó és a gabonaraktár bevételei már jövedelmezővé tették. A kikötő vasúti összeköttetésének erősítésére tárgyalások kezdődtek a Duna bal parti vasútvonal kiépítéséről. A Kunszentmiklós- Kalocsa-Baja vonal terve még az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége volt, ezt a kedvezőtlen talajviszonyok miatt mindig elhalasztották. Alternatív megoldásként kínálkozott a Kiskőrös-Kecel-Baja vasúti szárnyvonal kiépítése, amely összekötötte volna a kikötőt a Duna-Tisza közének belső részeivel. A tervezet elfogadtatása szintén az új polgár- mester feladata lett. A rossz gazdasági helyzet ellenére a régi-új polgármester figyelemreméltó városfejlesztési-rendezési tervvel állt elő. A városi közvilágítás fejlesztése,52 a kórház további bővítése,53 a városi utak, utcák és járdák kövezettel való ellátása,54 iskolaépítés és lakásépítés mellett komoly figyelmet szentelt a városban zajló kulturális élet erősítésére is. 49 GAZDACÍMTÁR 1925. 381. o. és GAZDACÍMTÁR 1935. 410. o. 50 FALUDI Gábor-GERGELY Ferenc, 1989. 365. o. A Speyer Bankház 1926-ban több milliós újjáépítési kölcsönt folyósított magyar városoknak. A városok ezt elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére fordították (fordíthatták). Erről lásd: KAPOSI Zoltán, 2002. 295. o. 51 BKML IV. 1416. 4084. ksz. 1. csomó. 52 BKML IV. 1401. 1929. évi közgyűlési jegyzőkönyv (1929. nov. 20-tól.) 30. o. 53 Uo. 32-33. o. 54 Uo. 30. o. _____________________________________________________________________________Az 1929-es választás Baján 77
