Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
Konzervgyárat, ahol szárított zöldséget (hagymát), gyümölcsöt, paprika- (pritamin), paradicsomkonzervet és vegyes ízt készítettek. A gyár és gépek létrehozásában és felépítésében jeleskedett Weissék főtisztviselője, Zacher Zoltán főmérnök. Weissék szociális érzékenysége folytán óvodát és orvosi rendelőt is építettek a gyárterületen. Összesen 40 létesítmény épült a 163 100 m2-en.122 Közben életbe lépett 1939-ben a II., 1941-ben a III. zsidótörvény, illetve más zsidóellenes törvények és rendeletek, amelyek súlyosan érintették a zsidó származású embereket, így a gazdasági elit tagjait. A zsidó fogalma fokozatosan faji alapra helyeződött, a törvények célja pedig a zsidó és zsidónak minősülő magyar állampolgárok kiszorítása lett a magyar közéletből.123 Háttérbe szorultak, kénytelenek voltak lemondani az ipari, banki és érdekvédelmi szervezeteknek az éléről, másnak átadni, mint ifjú dr. Chorin Ferenc a GYOSZ-elnökséget 1942- ben Haggenmacher Henriknek. Lebovits Sándor kecskeméti törvény- hatósági bizottsági tagságát vesztette el, de a konzervgyár igazgatója maradt, felmentést kapott.124 A vállalatok éléről lemondtak, és nem zsidó származású családtagjaiknak vagy vezető tisztviselőiknek adták át a hatalmat, de ennek ellenére a háttérből továbbra is irányították a gyáraikat. A Weiss-féle konzervgyári érdekeltséget hadiüzemmé nyilvánították, ez az intézkedés azt jelentette, hogy a termelést teljes egészében a hadsereg szolgálatába állították, a gyárakhoz hadiüzem-parancsnokot neveztek ki, akinek döntő szava lett a gyárak napi irányításában és a nyersanyagok beszállításban. Az 1940-es évek elején a kecskeméti konzervgyár 43-52 tisztviselőt, 1000-2000 állandó és idénymunkást foglalkoztatott: az üzemigazgató ekkor Lebovits Sándor, a főmérnök Zacher Zoltán, a konzerv- mester Wilhelm Ferenc, a személyzeti igazgató Ackermann Artúr, az aligazgató Bóka Papp Gyula és a főkönyvelő Erdős Nándor volt. Változások történtek a kecskeméti konzervgyár életében 1943-ban is. A központi iroda a IX. kerületi Soroksári út 33. szám alá került, a PMKB kilépett, helyette a részvényes listában a Weiss-féle rokonság foglalt helyet: báró Weiss Alfonz, báró Weiss Jenőné, báró Kornfeld Györgyné, ifjú dr. Chorin Ferencné, dr. Borbély Ferenc, dr. Margaretha 122 BÁTYI Zoltán, 1983. 14-33. o. 123 1939. IV. te., 1941. XV. te., 1942. VIII., XV. te. Lásd részletesen: Ezer év törvényei. Internet: www.1000ev.hu (2012. július 4.) 124 NAGY István, 2005. 27. o. Hlbocsányi Norbert _____________________________________________________________________ 4 0
