Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
A gyár legismertebb és megbecsült igazgatója a nagyváradi származású Lebovits Sándor (1894-?) volt, aki 1915-ben került a gyárba, itt főkönyvelő lett, majd 1929-ben nevezték ki cégvezetőnek. Lebovits Sándor 1939-es cikkében kifejtette, hogy a gyár elsősorban a helyi termelőktől vásárolta a gyümölcs nyersanyagot és fontos árszabályozó tényezővé vált az 1930-as évek végére. Tőle tudjuk, hogy a Homokhátságon termő mely gyümölcsfajtákat (Magyar kajszibarack, Württemberg királya, Olga őszibarack, Besztercei, Besztercei muskotály szilva, Vilmos, Kiefer körte) használta fel a konzervgyár.110 Legnagyobb mennyiségben őszibarackot dolgozott fel - pulpetként, dzsemként, befőttként, cukrozott gyümölcsként - amelyet főleg külföld vásárolt meg. A főzelékfélék alapanyagát a helyi és - ügynökök által - távolabbi termelőktől szerezték be. A kecskeméti konzervgyár 1930-as években készült gyümölcs- és főzelékkonzerveit nem mindig saját neve alatt hozta forgalomba, hanem a Weiss-féle gyár vagy a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt. neve alatt. Weissék Glóbusz néven is forgalmazták a kecskeméti paradicsomsűrítményeket. Az osztrák gyár 1909-ben alapította meg magyar leányvállalatát (a Meinl Gyula Kávébehozatali Rt.-t), saját kávékonzervei mellett más, nem saját konzerveket is árult üzleteiben. Kecskeméten a Nagykőrösi utcában volt kereskedése. ________A Kecskeméti Konzervgyár és a gazdasági elit kapcsolata az 1911-1947 közötti időszakban A vagyon A nyilvánosságot mindig érdekelte, hogy ki a társadalom legvagyonosabb embere -„hadimilliomosai, pénz urai” -, kinek van a legtöbb pénze a pesti cityben. Ez a téma az első világháború idején már felmerült, néptömegek álmodoztak, legendákat, mítoszokat szőttek a mesés vagyonokról.111 A történésznek nehéz feladata van a hiányos források és legendák között. Az uradalmak nagyságát, művelési módját könnyű megállapítani és ebből vagyoni helyzetre és jövedelemre lehet következtetni. A gazdasági életben nehezebben, a nagyobb cégek iratanyagából és más levéltári forrásokból kaphatunk néhány töredékes információt. 110 A Magyar Gyümölcs. 1939. január (1. szám) 16-18. o. 111 A „pesti city”, „hadimilliomos”, és a „pénz ura” kifejezéseket gyakran használta az 1910-es 1920-as években sajtó és szakirodalom. 35
