Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter

e. Kálvária-kápolna

Itt semmiféle hangszer nincs, a nagyböjti időszakban egy-egy csendes mise mondatik. A hívek ezt a stációjárás117 alkalmával látogatják.

f. Dr. Isekutzné-féle kápolna

Ez a városon kívül - s még az alakulás stádiumában - van.

g. Szentkúti kápolna

E kápolnában egy 3 comb. változatú hármónium van. (Stowasser J. Budapest)118

Itt rendszeres istentisztelet nincs. A környékbeli tanyai népség vasár- és ünnepnapokon összegyűlik, és a szentkúti tanító vezetése mellett énekelget és imádkozgat.

A Szentkút - egyébként - nagy búcsújáró hely, hova Pünkösd és Kisasszony napkor119 özönlik a zarándokok serege. Több ezren összegyűlnek ott. Ilyenkor több mise is mondatik a kápolnában, melynek elvégzése az újtemplomi lelkészség, a harmóniumon való kíséret és énekvezetés az újtemplomi kántor kötelessége.120

117 A nagyböjtben a hívők felidézik Jézus keresztútjának (Pilátus házától a megfeszítés helyéig) állomásait, stációit.

118 Stowasser János (1845-1919?) Csehországból származó hangszergyáros, aki 1867-ben telepedett meg Budapesten. Később a császári és királyi udvari hangszergyárosi címmel is kitüntették.

119 Pünkösd: a Húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. (Mozgó ünnep.) Kisasszony napja (Kisboldogasszony napja): Szűz Mária születésének napja, szeptember 8.

120 Már 1828-ban (mikor az újabb katolikus templom építése még csak tervbe volt véve) úgy döntött a városi tanács, hogy a város területét, a népességet két plébániára osztja szét. Ez a határvonal a mai napig érvényben van. Ennek értelmében a várost átszelő nagy országúttól (Szegedi úttól) keletre eső városrész az Ótemplomhoz, a nyugati rész az Újtemplomhoz tartozik. így a Szentkúti kápolna (önálló plébániává válásáig, illetve a pálos atyák megérkezéséig) az Újtemplom filiáléja volt. 1888-ban a püspöki hatóság elismerte a Szentkút-kápolna kegyuraként a várost, a plébánosi teendők ellátása a Szent István Plébánia jogköre lett. BÁNKINÉ Molnár Erzsébet, 2001. 128. o.; KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2010. 21. o.; TÖRÖK Brigitta, 2010. 101. o.

135