Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Kőfalviné Ónodi Márta

__________________________________________________________________

E dalt dr. Fazekas Kálmán ügyvéd, városi tisztiügyész, Pestvármegye tb. főügyésze, melegszívű műpártoló[tól], és ifj. Ulrich Istvánból], városunk volt főjegyzőjétől hallottam mulatozás közben. Teljes hiteles szövegét azonban Huszka Dezső ügyvédtől (városunk volt tisztiügyésze, a Kiskunfélegyházi Népbank elnöke) kaptam meg, ki maga is zenészember, jó hegedűs és nagy dalkedvelő (Huszka Jenő jeles zeneszerzőnek nagybátyja.) O mondotta aztán még e dalra vonatkozó következő adatokat:

E dalt Szabó Kálmán kunszentmártoni főjegyző hozta városunkba, a múlt század ’60-as éveinek közepén. Eredetileg betyárnóta, de különösen második strófájának allegorikus jelentőségénél fogva, az alkotmányosság pirkadásával, szívesen énekelték azt az akkori úri társaságokban is.78

II. Egyházi zene

14. Hány templom, kápolna, imaház van a városban? (Névleg mind felsorolandó, felekezetek szerint.)

A városban, illetve a város területén összesen: tizenegy.

Róm. kath.

a. ) Ótemplom79

b. ) Újtemplom80

c. ) Kalmárkápolna81

78 A dal megtalálható Haubner Károly „A nótás Kiskunfélegyháza” című kéziratos könyvének 11. oldalán. A hozzátartozó magyarázat szinte szó szerint megegyezik a fentiekkel, annyi különbséggel, hogy a kéziratos könyv szerint a múlt század (19. század) ’60-as éveinek elején került a dal a városba. A dal ismertetését ott Haubner ezzel fejezte be: „Kedvenc nótája volt e dal Fazekas Alajos ügyvéd[nek], városunk nagynevű szülöttének, ki a Jász-Kun kerületek főfiskussa, később városunk országos képviselője volt." BKML XIV. 74. A nótás Kiskunfélegyháza. 11-12. o.

79 Sarlós Boldogasszony-templom, köznyelven: Otemplom, a város első katolikus temploma, 1761-ben szentelték fel, a város központjában, a mai Béke téren áll.

80 Szent István-templom, köznyelven: Újtemplom, a város második nagy katolikus temploma, 1880-ban szentelték fel, plébániát 1885-ben alapítottak mellé. A város központjában, a Kossuth utcáról nyíló Szent István téren található.

81 A Kalmár-kápolnát Kalmár József, utolsó kiskun kapitány és felesége, Fazekas Anna építtették saját költségükön a Szegedi út keleti felén. A kápolnát, melynek kriptája egyben a Kalmár-család temetkezési helye is, 1876-ban szentelték fel a Szentháromság tiszteletére.

124