Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

Haubner Károly, több énekkar vezetője. (Főgimn.[ázium]54, -Polg. [ári] leányisk.55, Dalárdák56 stb.)

Zenepártolók voltak: Juhász Nándor, a régi Jászkun kerületek57 főfiskusa, Gubody Ferenc58 (később Cegléd város polgármestere), Fazekas Alajos59 ügyvéd, országgyűlési képviselő, ennek fia: dr. Fazekas Kálmán60 ügyvéd, városi főügyész, ifj. Ulrich István61 városi főjegyző, Huszka Dezső62 ügyvéd (Huszka Jenő63 jeles zeneszerzőnek nagybátyja) és Jenovay Dezső64 ügyvéd.

54 A kiskunfélegyházi városi katolikus főgimnáziumban 1908 és 1910 között tanított Haubner Károly éneket. KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2011. 154. o.

55 Az először községi, majd később szerzetesi (a Constantinum római katolikus Leánynevelő Intézet részévé vált) kiskunfélegyházi polgári lányiskolában Haubner Károly 1899 és 1923 között tanított mű- és egyházi éneket. KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2001. 61. o.

56 A dalárdákról később, a 194. kérdésnél esik részletesen több szó.

57 Ez a szó halványabban írva, talán radírozva. Kiskunfélegyháza 1876-ig közigazgatásilag a Jászkun Kerület fennhatósága alá tartozott.

58 Gubody Ferenc (1852-1907) Cegléd polgármestere volt 1884 és 1907 között. Az ő tevékenysége nyomán vált Cegléd rendezett, korszerű várossá.

Internet: http://www.szoborlap.hu/4518_gubody_ferenc_mellszobor_cegled_horvay_ janos_n_ a_.html (2012. január 23.)

59 Fazekas Alajos (1823-1874) városi jegyző, nevéhez fűződik a Félegyházi Népkör megalakítása, a város balközép programmal megválasztott országgyűlési képviselője az 1868-1870-es ciklusban. Neve összefonódik a kiskunfélegyházi Petőfi-kultusz ébredésével, mint a költő gyerekkori játszótársa mondott ünnepi beszédet a Petőfi-ház emléktáblájának felavatásakor 1867. október 13-án. KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2010/b. 31-32. o.

60 Fazekas Kálmán (1862-1908) ügyvéd, lapszerkesztő, városi tiszti főügyész, vármegyei tiszteletbeli főügyész, a Félegyházi Takarékpénztár ügyésze. Legkisebb lánya, Ágnes, Fazekas Mária Blandina néven szerzetes lett, sokat tett a városi lányoktatás fejlesztéséért. KŐFALVINÉ Ónodi Márta, 2010/b. 31-32. o.

61 ifj. Ulrich István (1851-1905) városi főjegyző. Apja kántorként tevékenykedett a félegyházi Ótemplomban. Iskoláit Kecskeméten és Budán végezte, négy évig teológiát hallgatott. 1872 és 1882 között a félegyházi algimnáziumban tanított és a Félegyháza című újságot szerkesztette. Később Budapestre költözött, ahol megszerezte a jegyzői oklevelet. 1884-ben megválasztották Kiskunfélegyháza város jegyzőjének. „Ulrich István”. Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, 1905. október 22. 2. o.

62 Huszka Dezső (1848-1919) ügyvéd, tiszti ügyész. Apja, Huszka József 1835 és 1852 között a félegyházi algimnázium tanára volt. Huszka Dezső testvére, Ödön 1843-ban született, fia a későbbi híres zeneszerző, Huszka Jenő. MÉSZÁROS Márta, 2007. 5. o.

63 Huszka Jenő (1875-1960) zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa. Zeneakadémiai tanulmányai mellett jogot is végzett. Minisztériumi hivatalnokként dolgozott, mellette olyan nagy sikerű operettek szerzője, mint a „Bob herceg”, vagy a „Lili bárónő”. Internet: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.html

64 Jenovay Dezső (1850-1927) ügyvéd, sokrétűen tevékenykedett. Többek között a Kalmár Józsefné Fazekas Anna hagyatékából alapított ösztöndíj felügyelője is volt. A jelenlegi kiskunfélegyházi Móra Ferenc tér egy ideig viselte a Jenovay Dezső tér nevet. Internet: http://kiskunfelegyvaroshaza.blogspot.com/2011/06/jenovay-dezso.html (2012. jan. 23.)

_______________________________________ Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélesyházi zenei kataszter

1

19