Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

8. A város zenei múltjában jelentős szerepet játszó zenészek, zenepártolók és zeneszerzők?

Id. Ulrich István ótemplomi főkántor46, ki egyházi énekkart szervezett és vezetett a múlt század ’70-es éveiben. Ugyanezt az énekkart Kanizsai Nagy Antal47, katonaügyosztályi jegyző, világi énekekre (műének) tanította.48 Ugyancsak az úttörők közt munkálkodtak: Horváth Fábián49 [tanító]képz.[ő] int.[ézeti] zenetanár, Sennyei József50 és Egner Adolf51 zenetanárok, Chobodiczky Alajos [tanító] képz.[ő] int.[ézeti] tanár52, Csima István újtemplomi főkántor53 és

46 id. Ulrich István (1826-1898) Vácon született, a budai tanítóképzőben nyert oklevelet 1843-ban. Először Vácon tanított és a váci székesegyházban segédkántorként működött. 1847-ben Ceglédbercelre került kántortanítónak. 1857. szeptember 10-én választották meg a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templom kántorának. E mellett 27 évig a helyi gimnáziumban éneket és zenét is tanított, 1885 után csak zenét tanított ott. Városi képviselő is volt, a temetkezési egylet elnöke. Fia, ifj. Ulrich István (1851-1905) Félegyháza jegyzője volt 1884-től 1905-ig. „Id. Ulrich István”. Félegyházi Hírlap, 1898. október 20. 1. o.

47 Valószínű, hogy Kanizsai Nagy Antal (1848-1876) városi jegyzőről van szó. BKML XIV. 90. VTA/212.

48 A korábban említett kéziratos könyvecskében Haubner ezt írta erről az énekkarról: „ Voltak itt olyan egyének, kik a népies dalok mellett a magyar műdalokat, templomi karénekeket is óhajtották kultiválni, fejleszteni. Szájhagyományok után tudom, hogy a múlt század 70-es éveinek közepén alakidt - a polgárság színe-javából — egy dalárda, mely Pintér Adám személyében egy fizetett karmestert szerződtetett ide Pestről. [...] Pintér Adám karmester azonban néhány hónap múlva megvált a dalárdától, így annak vezetését Kanizsai Nagy Antal, katonaügyosztályi jegyző és Ulrich István, városunkfőkántora vette át. Az előbbi a világi dalokat, az utóbbi az egyházi karénekeket tanította. Pár évi működés után e dalárda feloszlott.” BKML XIV. 76. A nótás Kiskunfélegyháza. 1-2. o.

49 Horváth Fábián 1871 és 1882 között tanított a tanítóképzőben (előbb még Csongrádon, majd Félegyházán). FEKETE János, 1990. 77. o.

50 Sennyei József 1882-től 1888-ig, 1894-től 1912-ig és 1915-től 1916-ig tanított a félegyházi tanítóképzőben. Uo.

51 Egner Adolf (1844, Kecskemét - ?) Tanítóképző-tanfolyamot végzett, majd középiskolai tanári vizsgát tett. Képesítést szerzett zene, torna és rajz tantárgyak tanítására. Pedagógiai írásai jelentek meg a zene- és a tornatanítás módszertanával kapcsolatban. 1888 és 1894 között tanított a félegyházi tanítóképzőben. Internet: http://mek.niif

. hu/03600/03630/html/e/e04577.html (2012. január 23.) (FEKETE János, 1990. 77. o. A név tévesen Egner Rudolfnak van írva.)

52 Chobodiczky Alajos 1875-1892 között tanított a tanítóképzőben (először még Csongrádon, majd Félegyházán). FEKETE János, 1990. 77. o.

53 Csima István (1852-1905) kántor. 1885-ben választották meg az Újtemplom első kántorát. A tíz jelentkező közül a legtöbb szavazatot Csima István addigi gyomai kántortanító kapta. 20 évig, egészen 1905-ben bekövetkezett haláláig, közmegelégedésre végezte munkáját, részt vett az iskolások énektanításában is. KÖFALVINÉ Ónodi Márta, 2010. 69-70. o.

Köfalviné Ónodi Márta__________________________________________________________________________________

118