Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Kőfalviné Ónodi Márta: HAUBNER KÁROLY ÉS AZ 1928-AS KISKUNFÉLEGYHÁZI ZENEI KATASZTER (FORRÁSISMERTETÉS ÉS FORRÁSKÖZLÉS)

felen adatokat sem szabad mellőznünk és minden elszigetelt adatot meg kell becsülni« voltak olyan dolgok, melyeket elhallgatni nem lehetett, s így a beadott munkám összesen 68 oldalra terjed ,”9

A városi közgyűlés 1928. október 23-án tartott rendkívüli ülésén döntött a Haubnernek szánt honoráriumról. Az előterjesztésben elhangzott, hogy Haubner Károly „régi adatok és források felkutatásával dicséretre méltó szorgalommal és lelkiismeretes pontossággal elvégezte feladatát. A meglehetős[en] hiányos adatokból figyelemre méltó szép munkát alkotott. Haubner Károly 40 éve már lelke és vezére volt városunk zenei és énekkultúrájának, több évtizeden át vezette mint karnagy dalárdáinkat, s azok megalakításában is jelentékeny része volt, s azonkívül mint nótaköltő és zeneszerző is jelentékeny sikert ért el. Ez a hosz- szú és eredménydús működés és a beterjesztett munkálat értékes volta bírta rá a tanácsot és a költségvetési bizottságot, hogy Haubner Károly érdemdús működését jutalomban részesítse, s ezért az 1929 évben e címen 5000 pengőt irányzott elő az özvegy Kalmár Józsefné-féle hagyatéki tömegalap jövedelmének terhére, amely alap jövedelmének le nem kötött része kulturális és emberbaráti célokra fordítandó.”10 11 A közgyűlés 406/kgy/1928. számú határozatával elfogadta a Haubner honoráriumára vonatkozó javaslatot, s az 1929. évi költségvetésbe az összeg kifizetését beállította. Miután a városi költségvetést a Belügyminisztérium jóváhagyta, a város az alispánhoz fordult, hogy a városi közgyűlés által hozott határozat végrehajtását a törvényhatósági bizottság közgyűlése is engedélyezze. Erre 1929. június 11-én került sor. Ezek az adatok csupán azért érdekesek, mert a kifizetés bürokratikus útvesztőjében szinte elsikkadt a lényeg, ahogyan arra a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból 1929. július 12-én küldött sürgető levél felhívja a figyelmet. E levél szerint majdnem egy évvel a kérdőív előirányzott visszaküldési határideje után sem érkezett meg a város zenei életére vonatkozó statisztikai összesítés a minisztériumba, a beérkezett adatok földolgozásánál tűnt ki, hogy egyedül (!) Félegyháza válaszai hiányoznak." A polgármesteri felelet12 szerint a késedelmet az okozta, hogy egyrészt a város zenetörténetének összeállítása igen sok adatgyűjtést igényelt13,

9 BKML V. 175/b. 12.615/1929. Haubner Károly 1929. augusztus 20-án kelt levele.

10 Uo. Kivonat a városi közgyűlés 1928. október 23-án tartott rendkívüli közgyűléséből.

19.392/ki/406/kgy/1928.

11 V. 175/b. 12.615/1929. A VKM 320-05/18-1929. számú levele.

12 Uo. hátirat.

13 Ez az indok nem állja meg a helyét, hiszen Haubner már 1928. augusztus 20-án kész volt

______________________________________ Haubner Károly és az 1928-as kiskunfélegyházi zenei kataszter

1

09