Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)

Stevan Mackovic: SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

külföldi tőke és technológia jelenléte a részvénytársaság jellegű cégeknél, mint amilyenek a Nonnenberg és Schodere Szalag és Csipkegyár Rt. vagy a Fakó, Jugoszláv Kötöttáru és Harisnyagyár Rt. (Fakó, jugoslovenska tvornica carapa i trikotaze d.d.) voltak. Ez a két gyár élen járt a termelés mennyiségét és a foglalkoztatottak számát tekintve is. A harmadik csoportba sorolható a Mekka, Keleti Szőnyeg Fonoda és Szövődé (Mekka, predionica i tkaonica istocnih tepiha), amely a szőnyegeken kívül gyapjúfonalat is gyártott, sőt, az Államvasutak részére mozdonykenőcsöt is készített. Végül külön csoportot képvisel a cérnagombok kidolgozásával foglalkozó Adin, Első Jugoszláv Cérnagomb- gyár (Adin, prva jugoslovenska tvornica koncanih dugmadi d.d.).

S tevan Mackovic________________________________________________________________________________________

Helyi és állami alapítású ipari létesítmények

Maga a város is alapított néhány olyan gazdasági jellegű intézményt, amely közvetlenül irányítása alatt állt, és a település kommunális szükségleteit elégítette ki. Ilyen, többek között, a Városi Gázművek (Gradska Plinara), a Városi Vágóhíd (Gradska Klanica) és a Városi Birtok (Gradska ekonomija). A Városi Gázművek az utcai világítást biztosította, de a háztartások egy része is élvezte szolgáltatásait. A háború befejezése után a villanyáram bevezetésével, a közvilágítás megszervezésével a Gázművek csak minimális kapacitással dolgozott, működése így nem volt kifizetődő. A Városi Vágóhíd 1891-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a polgárok megfelelő egészségügyi feltételek mellett és ellenőrzött körülmények között végezhessék a jószág levágását. Mivel nagyon kevés pénzt fektettek be a Vágóhíd fenntartásába, a két háború közötti időszak végére meglehetősen rozoga állapotba került, bezárás előtt állt. A Palicson található Birtok mintagazdaságként kezdte meg működését, gabonaféléket termesztett, szőlőültetvényei voltak, jószágtenyésztéssel foglalkozott, termékei a városi hivatalnokok és a városi intézmények ellátását célozták. A Szabadkai Villamos Vasút Rt., a háború után „Suboticka elektricna zeleznica d.d.” vállalat a várossal kötött szerződés értelmében a villamosközlekedés kizárólagos lebonyolítója volt, ezen kívül ellátta a várost árammal is. E vállalat te102