Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
Hlbocsányi Norbert: A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR ÉS A GAZDASÁGI ELIT KAPCSOLATA AZ 1911-1947 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
kapcsolatot ápoltak. A családok Magyarországon letelepedve beintegrálódtak a magyar társadalom többségébe, nyelvileg elmagyarosodtak, elvesztették német anyanyelvűket, magyar ruhát viseltek.Idősebb dr. Chorin Ferenc például végrendeletében fiára, az ifjú Ferencre hagyta díszmagyar öltönyét és kardját.14 A gazdasági elit támogatta a magyar kultúrát, nekik köszönhető, hogy létrejött több múzeum gazdag anyaga. Dr. Kohner Adolf anyagilag segítette a kecskeméti születésű Fényes Adolf (1867-1945) festőművészt, illetve a Szolnoki Művésztelep létrejöttét. Ifjú dr. Chorin Ferenc 1945 utáni emigrációjában támogatta a Horthy-rendszer politikai tagjait, így a Portugáliában élő Florthy Miklós kormányzót és családját. Vallásilag egy részük maradt a régi hitén, mint dr. Kohner Adolf, aki fontos szerepet játszott a magyar zsidó vallási életben, mások a jobb élet reményében áttértek a római katolikus vallásra, mint Chorinék, akiknek első magyarországi őse, Chorin Áron (1766-1844) aradi főrabbi volt még. A Chorin-temetésen részt vettek a gazdasági elit nem zsidó tagjai is, mint a Heinrich család tagjai; a politikai elit képviselői: Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, előbbi a parlamentet, utóbbi a Bethlen-kormányt képviselte. Itt voltak a régi osztrák monarchia politikai elit tagjai: Lukács György, báró W lassies Gyula, báró Szúr may Sándor és báró Szterényi József, utóbbi kettő politikus zsidó származású volt, és az új arisztokrácia tagjai körébe tartoztak. A régi hagyományos arisztokráciát József Ferenc főherceg képviselte, aki a legtekintélyesebb Habsburg-Lotharingiai család magyar ágából származott, József nádor dédunokája volt.15 ________A Kecskeméti Konzervgyár és a gazdasági elit kapcsolata az 1911-1947 közötti időszakban Kül földi kitekintés A konzerválásnak évezredes hagyománya van az emberiség történeti korszakaiban, aszaltak, szárítottak, sóztak, füstöltek, savanyítottak, erjesztettek és hütöttek a különféle korokban és kultúrákban. A légmentesen zárt edényben, vastag falú üvegben, hőkezeléssel végezhető élelmiszer-tartósítást 1790 körül Nicolas Appert (1749-1841) francia cukrász és szakács fedezte fel, majd 1802-ben Massyban felállí14 BFL VII. 12/e. 04380/1925. Idős dr. Chorin Ferenc végrendelete. 15 Magyar Gyáripar. 1925. február 1., 2. szám 1-19. o. 9
