Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Apró Erzsébet: BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI
Bács-Bodrog vármegye székhelyei és székhazai A vármegyei székhelyek és székházak A vármegyék kialakulásában fontos szerepe volt a vármegyei székhely állandóvá válásának.11 Bodrog vármegyében ez nem sikerült. Első székhelye Bodrog városa volt, majd a középkorban Csente és Dávod is, az 1699-es újjáalakuláskor a Péterváradi Sáncz. Bács vármegye székhelye a középkorban is és az 1699-es újjáalakuláskor is Bács volt. Itt nemcsak a törvénykezés miatt ültek össze, hanem a közgyűléseket is itt tartották a vármegyei hatóságok. A bácsi vár maradványait Vajdaságban műemlékké nyilvánitották, és a vár központi épülete, a lakótorony még ma is áll, 2005-ben restaurálták.11 12 A vármegye egykori központjában többször megszállt a király is, az elsők között II. Géza, majd II. Ulászló. Országgyűlést is tartottak itt, főleg a XV. század második felében és a XVI. század elején. A védőfal ötszögű volt, nyolc bástya emelkedett ki belőle, amelynek maradványai ma is láthatók.13 A főispán, annak ellenére, hogy a törvény14 szerint saját megyéjében kellett volna élnie, szívesebben választotta a nagyobb városokat lakhelyéül, és vármegyéjével írásban értekezett. A megyei közgyűléseken részt vett, de az ügyintézésben nem, sem hivatala, sem irodája nem volt. Az 1723. évi törvény15 értelmében megyeházat kellett építeni ott, ahol még nem volt, hogy ott tartsák a közgyűléseket, a törvényszéki tárgyalásokat, és hogy ott őrizzék a vármegye iratait és pénztárát. Mivel Bács vármegyének nem volt saját épülete, a hivatal székhelye ezért a XVIII. században gyakran változott. Levéltárát 1741 óta a bajai ferences rendház Szent Antal monostorában őrizték, bérleti díj ellenében, egy cellában. Levéltára 30 évvel később (1775-ben) került az érseki székhelyre, Bácsra, ahol a források szerint, a vármegyének tágas épülete volt, ott működött ugyanis a számvevőszék és a megyei börtön is.16 A megyei hivatal (és levéltára) tíz év múlva (1785) ismét visszakerült Bajára. Nem egészen két évvel később a hivatal innen ideiglenesen, a törökök ellen folytatott háborúk (1787— 1791) miatt Újvidékre költözött, ahonnan 1797-ben tért vissza. A levéltár egy része ekkor Bácson, másik része Baján nyert elhelyezést. A vármegyeháza Baján a Zöldfa utca déli oldalán volt. Paul Flach könyvében, illetve Sólymos Ede írásában a város 200 évvel ezelőtti leírása olvasható, köztük a vármegyeháza városon belüli elhelyezkedése.17 Az épület a Zöldfa vendéglőnek 11 BOROVSZKY SAMU (szerk.), 1909. 2. k. 42. o. 12 FOLBERTH Péter-GÁSPÁR Katalin, 2006. 102-103. o. Bács vára. 13 Uo. 14 A főispánoknak megyéikben lakásáról s a megyék tisztújításáról, az alispánok s más tisztviselők állásáról szóló 1723. évi LVI törvénycikk. 15 1723. évi LXXI1I. te. 1. §. 16 Az 1774. december 7-ei közgyűlési határozat értelmében. MATKOVIC, Lajéo, 1999. VIII/1. 1-15. o. 17 A 2010. november 24-én tartott Levéltári Napon azonos címen elhangzott előadásom után Fábián Borbála felhívta a figyelmemet Bauer Antal, Flach Paul és Sólymos Ede írásaira, amit ezúton is megköszönök. FLACH, Paul, 1977. A könyvben a szerző a vármegyeházát a 29. oldalon említi: „Grünbaumgasse, 89
