Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN
Választási küzdelmek Kalocsán 1945-ben Epilógus Az 1945-ben Kalocsán és járásában lezajlott választások körüli incidensekről utólag mindössze két forrásból értesülünk. Az egyik Dusnok község főjegyzőjének jelentése, amelyben arról számol be a járási főjegyzőnek, hogy a községben a választás napján plakátot terjesztettek, előző éjszaka pedig röpcéduláztak. Egyesek a község plébánosát molesztálták, és a községi főjegyzőt megpróbálták fenyegetéssel megfélemlíteni.44 Másik forrásunk a már említett népbírósági per, amely szerint november 3-án este egy, az Árpád nyomdába betörő csoport, az egykori politikai vezető nyomozó, Katus István vezetésével alaposan helyben hagyta a járási kisgazda főjegyzőt, Kákonyi Istvánt, aki túl sokat kellemetlenkedett a kommunistáknak.45 A sértett állítása szerint életét a nagy sokára mégiscsak közbeavatkozó rendőrségnek, illetve egy amerikai tisztnek köszönhette, aki autóján az érseki palotába szállította őt. Az ügy kapcsán sokáig nem történt semmi. A letartóztatott elkövetőt, aki nem volt más, mint a kalocsai politikai rendőrség felfüggesztett vezetője, a kecskeméti központi kapitányság (vezetője ekkor: Bánó Mihály) instrukciója folytán még aznap szabadlábra helyezték. Vádat - politikai izgatás, magánosok ellen elkövetett erőszak és szándékos emberölés kísérlete bűntettek miatt - csak 1947. április végén emelt a népügyészség. A tárgyalást is kitűzték júniusra, az igazságügy-minisztérium azonban magához kérette az iratokat, így az eljárás menete megakadt. Az ügyet végül csak 1948-ban zárta le a jogutód Kecskeméti Népbíróság az eljárás megszüntetésével, amely során a vádlottak cselekményére nézve a kegyelem feltételeinek fennforgását állapította meg.46 A kalocsai kisgazdapárt egyik vezető személyisége és a kommunisták erős embere közötti küzdelemből utóbbi került ki, ha nem is győztesen, de mindenesetre: büntetlenül. Fenti történetünk Magyarország koalíciós időszakának, az országos politika alakulásának ismeretében nem szorul további magyarázatra. Az 1945-ös választás történelmünk szempontjából rendkívül jelentőségteljes esemény volt, eredménye paradox módon mégis csak időlegesen, s érdemben alig befolyásolta az ország akkori jövőjét. A Kisgazdapárt 1945-ben ugyan nagy sikert aratott, győzelme azonban nem jelentette a baloldal meghátrálását, pozícióinak feladását, hiszen 1945. november 44 BKMÖL XXI. 104/b. 2184/1945. Dusnok község jelentése, 1945. november 8. (1000/1945). 45 A csetepaté a helyi újság második különszámának kinyomtatása alkalmával robbant ki, amelyet a kisgazdák a kommunisták különkiadására válaszul szántak. A kommunista különkiadás azt az amerikai-szovjet megegyezést tárgyalta, amelyben az Egyesült Államok elismerte Szovjetunió érdekszférájaként a kelet-európai államokat. A propagandacikk szerint Szovjetunió nem tűri meg ezekben az országokban az érdekeivel ellentétes politikai berendezkedést. A kisgazda - ma már kissé naivnak tetsző - válaszirat úgy vélte: „Nem lehet a nagyhatalmaknak egymás között felosztani a világot. [...] Minden nép szabadon választhatja meg az életmódjának megfelelő kormányformát." BKMÖL XXV. 18. 29/1948. Katus István és társa pere. 46 BKMÖL XXV. 18. 29/1948. Katus István és társa pere. 85
