Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Tánczos-Szabó Ágota: VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN
összecsapások helyszíne volt. A korszakból fennmaradt iratanyagok révén elsősorban a helyi kommunista párt tevékenységét ismerhetjük meg, viszonylag jól követhető azonban a pártok közötti erőviszonyok alakulása is 1945 elejétől a novemberben tartott nemzetgyűlési választásokig. Kalocsa és járása az országnak inkább a kisgazda érzelmű területeihez tartozott, maga a város pedig érseki székhelyként nem volt kedvező talaj a baloldali, különösen a kommunista eszmék számára. Ennek ellenére Kalocsán az ekkor még meglehetősen alacsony taglétszámmal bíró kommunista párt igen jelentős pozíciókat szerzett meg már az év első negyedében.3 A párt az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletére4 hivatkozva 1945 februárjában kezdeményezte a helyi nemzeti bizottság megalakítását, a demokratikus pártok részvételével. A várost 1944 decembere óta ideiglenesen irányító politikai erők azonban puccsszerűen, a nemzeti bizottság létrehozása előtti napon (február 4.) alakítottak ún. Nemzeti Tanácsot, amelyet a politikai jobboldal (FKgP és PDP) elfogadott, amelyben viszont egyetlen munkáspárt sem képviseltetette, képviseltethette magát.5 Az MKP, az SZDP és az NPP részvételével február 26-án állt fel egy nemzeti bizottság, amely törvénytelennek bélyegezte a másik nemzeti alakulatot, és elismertette magát a város szovjet katonai parancsnokával. A két szervezet egy ideig vélhetően párhuzamosan, egymás ellenében működött a városban, majd 1945. március 20-án az utóbb létrejött nemzeti bizottság kiegészült a politikai jobboldal képviseletével.6 1945. február 26-tól március 20-ig az MKP alapította nemzeti bizottság jobboldali kontroll nélkül fejtette ki tevékenységét, legfontosabb pozícióit (elnök, titkár) pedig a kommunista párt tagjai töltötték be.7 Ebben az időszakban - illetve a későbbiekben is - a szervezet számos, a hatáskörén túlmutató intézkedést tett, például kinevezte a rendőrség vezetőit, megkezdte a rendőrlegénységet toborzását, beavatkozott a közigazgatási tisztviselők kiválasztásába. Az ún. demokratikus rendőrség Tánczos-Szabó Ágota ____________________________________________________________ A kalocsai MKP-szervezet feltehetően még 1944 végén megalakult, a pontos dátum egyelőre nem ismert. A szociáldemokraták 1945. január 27-i alakuló ülésekor a párt már valószínűleg működött, erre utal a jegyzőkönyvben megfogalmazott együttműködési szándék. BKMÖL XXXV. 26. Az MKP Kalocsai Járási-Városi Titkárságának iratai (a továbbiakban: XXXV. 26.) 1. ő. e. 3. o. Jegyzőkönyv a Szociáldemokrata Párt alakuló gyűléséről. 1945. január 27. Az MKP 1945 márciusában 34 fővel működött Kalocsán. BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 15-16. o. Jegyzőkönyv az MKP 1945. március 20-i gyűléséről. 14/1945. ME. sz. r. a közigazgatás újjászervezéséről. A Nemzeti Tanács elnöke Selmeczi Károly tanár, a Polgári Demokrata Párt tagja volt, nem sokkal később a politikai rendőrség letartóztatta. BKMÖL XVII. 43. A Kalocsai nemzeti bizottság iratai (a továbbiakban: XVII. 43.) 30/1945. - L. még: XXXV. 26. 1. ő. e. 8. o. Jegyzőkönyv az 1945. február 5-i (pártközi) értekezletről. Az értekezleten a résztvevő MKP, NPP és SZDP megállapították, hogy „kísérlet történt a nemzeti bizottság megalakulásának meggátlására, illetve munkájának lehetetlenné tételére bizonyos társadalmi osztályok részéről.” BKMÖL XXXV. 26. 1. ő. e. 9-15. o. Helyzetjelentés. 1945. március 5. A nemzeti bizottság 1945. március 20-án kiegészült az FKgP és a PDP küldötteivel. BKMÖL XVII. 43. 33/1945. Az „ellenzéki” Nemzeti Tanács megszűnésének körülményei, illetve dátuma nem ismert. A nemzeti bizottság 1945. március 3-i névjegyzékén az MKP három küldötte: Dr. Kemény Györgyné, Baksa István és Katus István. XVII. 43. 14/1945. - A Kisgazdapárt delegáltjainak beküldése után a nemzeti bizottság elnöki pozícióját kisgazdapárti, a titkári posztot kommunista párti küldött töltötte be. 76
