Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
Szabó Vince „jelvénye” eleven zöld fenyőgally, mellette kimetszett fehér levél, ezen arany nyomattal: „éljen Szabó Vince!". Szappanos István 48-as párti hívei veres tollat viseltek zöld levéllel, benne ezüst nyomatú betűkkel: „éljen a tiszta 18481". Az alsókerületi Deák-párti jelöltnek és híveinek kortesjelvénye: zöld fenyőlevél, mellette fehér selyemből kimetszve és fehér csipkével körítve egy falevél, arra veres betűkkel írva: „éljen Horváth Döme!" A 48-as pártiak (Bagi László híveinek) jelvénye egyszerű fehér kakastól 1 volt. A kecskeméti felső kerület Deák-párti jelöltje, Szabó Vince jogakadémiai tanár 1869. január 31-én az Olvasókörben tartott fölolvasást saját, a kiegyezést elemző munkájából. A rendezvényen nem tagok is részt vettek. Több mint 1000 hallgató előtt tartotta meg felolvasását, közben több ízben megéljenezték.27 A később nyomtatásban is megjelent munka a „Mibe került a kiegyezés” címet kapta. Ebben Szabó felvázolta az 1848 előtti Magyarország helyzetét. Részletesen elemezte a kiegyezési törvény egyes részeit, különösen a közös ügyeket és ennek anyagi következményeit Magyarországra nézve. A delegációkra vonatkozóan kifejtette, hogy a tárgyalások során a kritika ellenére azt nem tudta mivel pótolni a baloldal. Irt az államadósság kérdéséről is, számításokkal alátámasztva.28 Szabó Vince február 2-án délután tartotta meg választási beszédét. Szabó fölléptetői a felső kerületi mérsékelt politikai gondolkodók voltak. A Király-féle színházban tartott összejövetelen Dékány István jogtanár kérdezte meg a jelen voltakat, hogy akarják-e Szabó Vincét jelöltnek, aki a jobboldal híve, mire a hallgatóság éljenezéssel felelt. Ezután Szabó a már nyomtatásban is megjelent nézeteit egy jól átgondolt beszédben fejtette ki. Horváth Döme, a kecskeméti alsó kerület Deák-párti jelöltje ugyancsak 1869. február 2-án délután 3 órakor a „Nádor” kávéház helyiségében tartotta meg követje- löltségi beszédét. Mintegy 1100 választópolgár volt jelen a Kecskeméti Lapok tudósítója szerint.29 (Beszédét nyomtatásban is megjelentetve, hívei több száz példányban terjesztették.) Horváth meggyőződéssel vallotta, hogy a Deák-párt „a nemzet jogait sehol nem kockáztatva, sehol nem veszélyeztetve, a közjogi kiegyezési törvényeket az idők és körülmények szükségeihez képest, majdan korszerűen fejleszteni fogja [...] a reformok terén előre, csakis mindig feltarthatatlanul előre fog törekedni”. Hitte, hogy ha a kiegyezési törvények hiányossá, célszerűtlenné válnak, „úgy e nemzet, országgyűlése által mindenkor fel van arra jogosítva, hogy e tapasztalandó hiányok és gyarlóságok iránt a fejedelmet és velünk szövetségre lépett örökös tartományokat megismertesse, azoknak létezéséről őket s a helyökbe iktatandó újabb közjogi alapok szükségessége iránt meggyőződtesse és velők alkotmányos úton együttesen elfogadtassa”. Csupán „ellenzéki viszketegségből” azonban nem vetik el a kiegyezési alapot. A Deák-párt - mint írta — országgyűlési működését nem meddő közjogi vitákra akarja felcserélni (hogy a fejedelem és a nemzet közt szilárdulni kezdett bizalmat megingassa, a haza anyagi és szellemi fejlődését kockáztassa). De akarják konkrétan a nemzetre súlyosan nehezedő adótörvények fokozatos enyhítését, új kereseti, jövedelmi források feltárását, a „honvédelmi szerkezet” évről évre való fejlesztését. A másfél év óta lendületet nyert kereskedelem bővítése mellett a „minden tekintetben 27 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. február 6. 3. o. 28 BKMÖL IV. 1608. 1869. Szabó Vince: Mibe került a kiegyezés. 1-24. o. 29 „Helyi újdonságok”. Kecskeméti Lapok, 1869. február 6. 4. o. Péterné Fehér Mária____________________________________________________________________ 22
