Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
ÖSSZEFOGLALÓK
Összefoglalók _________________________________________________________________________ Tá nczos-Szabó Ágota VÁLASZTÁSI KÜZDELMEK KALOCSÁN 1945-BEN A kalocsai népbíróság anyagában megtalálható egy perirat, amely egy, az 1945-ös választási időszakban történt helyi incidenshez kapcsolódik. Az iratanyagból rekonstruálható esemény során Kalocsán, a választás előestéjén a Kisgazdapárt helyi vezetőségi tagjait kis híján meglincselték a városi Árpád Nyomdában. Az aktában fellelhető népügyészségi vádirat szerint a cselekmény indoka: a Magyar Kommunista Párt és a Kisgazdapárt kalocsai szervezetei között fennálló ellentét, amely a választási propagandában még fokozottabban kiéleződött. E népbírósági per apropóján a dolgozat megkísérli feltárni az 1945-ben Kalocsán fennállt párt- és erőviszonyokat, illetve választ keres arra, miként vált a kommunista párt jelentős befolyásoló tényezővé a városban, és hogyan mérgesedett el a viszony a két párt között. Apró Erzsébet BÁCS-BODROG VÁRMEGYE SZÉKHELYEI ÉS SZÉKHÁZAI A vármegyék a XVIII-XIX. században az uralkodói-központi akarat megvalósításának letéteményesei voltak. Ennek a rendkívül befolyásos hatalomnak adott otthont a vármegyeháza. Jelentőségét az épület központi elhelyezésével, nagyságával és díszítésével egyaránt kifejezésre juttatták. Ilyen vármegyeházat nem is tudott minden vármegye építeni. Bács-Bodrogban, a vármegye mostoha sorsa miatt, csak később kerülhetett sor a megépítésére, a terület ugyanis Magyarország azon vármegyéi közé tartozott, amelyek kiterjedése és székhelye nemcsak a régió társadalmi és gazdasági fejlődése, hanem a politika viharai miatt is több ízben változott. A vármegye vezetésének nagy erőfeszítés és jelentős költségek árán többször is újra kellett kezdeni a vármegyei székhely kialakítását, az épület felszerelését, és biztosítani kellett a közigazgatás zavartalan menetét. Az ebből adódó hátrány óriási lehetett azon vármegyékkel szemben, akik a kezdetektől fogva egy városban és egy épületben folytathatták tevékenységüket. Az egykori vármegye székházai Zomborban és Baján ma is állnak, és meghatározó épületei maradtak városaiknak. Jelentőségüket monográfiák, helytörténeti kiadványok hangsúlyozzák. Az épületek ma a bennük működő közintézményeknek otthont adva hasznosulnak, megújulnak, s szolgálják a jelenkor társadalmát. 212
