Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)

Abban az esetben is meghagyták a szavazójegyet annál, aki ellen felszólalással éltek, ha két tanúval igazolta, hogy például szőlőjének értéke a 300 forintot meghaladta. Elvették ugyanakkor a választójegyet attól, aki ellen felszólalás érkezett, hogy háza értéke nem éri a 300 forintot, és ez beigazolódott. Volt olyan lakos is, aki mindkét kerületben összeíratta magát, az egyikben mint háztulajdonos, a másikban mint nemes. Az egyik kerületben visszavették tőle a szavazójegyet. Bakonyi János ellen azt hozták fel, hogy bűnvádi eljárás van ellene folyamatban, de ő igazolta, hogy bátyjával folytatott perében a fenyítő törvényszék felmentette, ezért meghagyták választójogában. Máté József és Bakos Elek viszont tényleg bűnvádi eljárás alatt álltak, mert 1868. december 10-én az éjjeli órákban Német István házának kapuját lövésekkel betörték, a lakásba betörtek, ott mindent összezúztak, ellenük a fenyítő eljárás folyamatban volt, amiről a központi választmány is bizonyságot szerzett, tőlük a választói jogot megvonták.

Volt olyan személy, aki apja birtoka alapján a maga nevét íratta fel a névjegyzékbe. Mikor kiderült, hogy az összeíró bizottmány kijátszásával akart választójogot szerezni, elvették tőle a szavazójegyet.

Aki nemzetiségét igazolni nem tudta, nem kapott szavazójegyet. Gruden Gergely Karintiából Kecskemétre jött lakni, de lakosi jogát pénzben nem váltotta meg, a központi választmány mégis megadta neki a választójogot, mert 14 év óta Kecskeméten lakott, cipészként dolgozott, ez alatt házat és szőlőt vett, 10 év háborítatlan bentlakás a törvény szerint elegendő volt arra, hogy honpolgárnak tekintsék.

Aki az összeírásra kitűzött határidő alatt nem jelentkezett, utólagos felszólamlásával már nem szerezhetett szavazójegyet.

Madarassy László a II. kerület választói bizottság alelnöke panaszt tett a központi választmánynál Kőrös József ellen, akitől a bizottság megtagadta a szavazójegyet, mivel birtoka nem érte el a jogalapot, emiatt a választmányt alávaló szemteleneknek nevezte. Amikor megintették érte, újabb sértéseket vágott a II. kerületi bizottmány fejéhez, ezért Madarassy törvényesen megfenyíttetni kérte Kőrös Józsefet. A központi választmány a városi törvényszékhez továbbította az ügyet. A központi választmány többségében a birtok nem elegendő nagysága, és iparosok esetében a folytonosan segéd nélkül való működés miatt utasította el a választójogot a folyamodóktól és azon névjegyzékbe felvettektől, akik ellen felszólalással éltek.23

Végül is a központi választmány az I. kerületben az összeírt 1145 főből 3 főt elmozdított a szavazati jogtól, de plusz 1 főnek megadta felszólalás következtében a jogot. így a névjegyzék kiigazítva 1143 főt tartalmazott. A II. kerületben az összeírt 1005 főn kívül még 4 főt - a felszólalásuknak helyt adván - felvettek a névjegyzékbe, 16 személyt viszont elutasítottak, mivel nem tudták bizonyítani jogosultságuk alapjait (vagyon mértéke, ház értéke, jövedelem nagysága, folytonos segéddel dolgozás), így a ténylegesen szavazattal bírók száma a központi választmány szerint itt 993 fő lett. Összesen tehát 2136 fő kapott szavazójegyet Kecskeméten 1869-ben, ami feljogosította őket a választásra.

Petemé Fehér Mária____________________________________________________________________

BKMÖL IV. 1608. VI. jegyzőkönyv, 1869. február 16-tól február 21-ig.

20