Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
alapfokú településként újradefiniálták. A felső-, közép- és kiemelt alsófokú centrum szerepű települések területi funkciói változatlanok maradtak, így az alapfokú települések esetében inkább nevezéktani, mint funkcióváltásról beszélhetünk. Az 1980. évi felülvizsgálat igazi újítása, koncepcionális változása a „városkörnyék” kategória bevezetése volt70 71. Ennek hátterében a városi vonzások erősödése, a város és agglomeráció kapcsolatainak átértékelődése állt: „az eddigi fölé- és alárendeltséget sajátos munkamegosztás váltja fel"71 - olvasható az ambiciózus tervezetben. A városkörnyék-elmélet nemcsak új fejlesztési kategóriát hozott a modellezésbe, de szemléletbeli irányváltást is jelzett, elmozdulást a mai értelemben vett mikroregionális területi stratégiák felé. A városkörnyékek két fokozatát vezették be, amelyek kifejezték a centrumok kisugárzó rádiuszának fejlettségét, a településhalmazt egybetartó közeg erejét és minőségét egyaránt. A „településhálózati városkörnyék”72 a városok közvetlen vonzáskörzetét jelentette, ahol az alá-fölérendelt kapcsolatrendszert a „tervszerű” területi munkamegosztásnak kellett átvenni. Ez egyben a közigazgatás területi integrációját is jelentette.73 A (városi) központok távolabbi erőterét a centrumokhoz lazább szálakkal kapcsolódó, esetleg csak egyes magasabb szintű szolgáltatásokkal kötődő települések halmaza adta, amely a „város alsófokú körzete”74 volt. Ezek a települések már nem kapcsolódtak be a funkciók teljes területi munka- megosztásába, alapfokú településként maguk gondoskodtak az elemi szintű lakossági ellátásról, igazgatásszervezésről. Mindössze egyes speciálisabb szolgáltatások, ellátóintézmények révén orientálódtak vonzáskörzeti centrumukhoz. Számottevő városkörnyéki településhalmaz Bács-Kiskun megyében Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas körül alakult ki. Bács-Kiskunban az egykor nagy határú mezőváros, Kecskemét rendelkezett a legkiterjedtebb és legteljesebb városkörnyéki térrel, amely részben felölelte a megye- székhely korábbi közigazgatási területéből kiszakított tanyaközségeket: Ballószög, Hetényegyháza, Elelvécia és Városföld közigazgatásilag is integrált területét, valamint településfunkciók alapján Nyárlőrincet teljesen, Agasegyházát és Lászlófalvát (Szentkirály) részlegesen.75 Kecskeméttel legnagyobb részt Hetényegyháza alkotott mind teljesebb agglomerációt, amelyet jellegében a megyeszékhely családi házas kertvárosi övezetének lehetett tekinteni. Baja közvetlen vonzáskörzete kiterjedésé 70 „A város közvetlen vonzáskörzetében a települések azon köre, ahol az együttélés intenziveb- bé válásával párhuzamosan úgy fokozódik a munkamegosztás, hogy a hierarchikus alá-fölé rendeltségbeli viszonyok már lazulnak, és az egyes település-funkciók térbeli megosztása, azaz e térségek egy település-organizmusként való közös működése kerül előtérbe.'" BK.MÖL XXIII. 1/a. 1980. 14. kötet. 104. p. 71 BKMÖL XX11I. 1/a. 1980. 14. kötet. 64. p. 72 Uo. 73 A közigazgatási városkörnyékek feladat- és hatáskörét Kecskemét, Kalocsa, Kiskunfélegyháza városok esetében ekkor már rendezték. Ennek a teljes közigazgatási rendszerre történő kiterjesztését az 1983. évi 26. számú törvényerejű rendelet hozta el, amely megszüntette a járási hivatalokat és helyüket - lényegében azonos területi hatáskörrel - a városkörnyéki szervezet vette át. 74 BKMÖL XX1I1. 1/a. 1980. 14. kötet. 65. p. 75 Ágasegyháza tekintetében Izsák, Lászlófalva (Szentkirály) esetében Tiszakécske földrajzi közelsége, vonzása is számottevő. Szabó Bence___________________________________________________________________ 196
