Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)
Petemé Fehér Mária Választói jogalap Lakosok száma (népszámlálás) Választói névjegyzék Összesen 1. kerület II. kerület Birtok 5 395 844 808 1 652 Kézművesség 1 283 52 61 113 Gyár11 Kereskedelem 440 86 46 132 Jövedelem 563 31 6 37 Értelmiség 435 116 81 197 Régi jog15 3 18 Összesen 8116 1 145 1 005 2150 A legtöbb választásra jogosultat birtoka alapján írták össze. A birtokos lakosoknak azonban kevesebb mint fele íratta be magát a névjegyzékbe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem voltak politikailag aktívak. Sokkal inkább azt, hogy birtoknagyságuk értéke nem érte el a törvényben megkövetelt 300 (új pénzben 315) forintot. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a népszámláláskor összeírt birtokosok között nők is szerepeltek, ők azonban nem kerülhettek a névjegyzékbe, mert nem volt választójoguk. Az iparosok létszámát tekintve kevesebb mint 10%-uk került a választási névjegyzékekbe: az 1283 főből csak 113. Ez feltehetően azzal függött össze, hogy kevés olyan iparos volt Kecskeméten, aki folyamatosan legalább egy segéddel dolgozott. A 440 főre tett kereskedőknek is kevesebb, mint fele rendelkezett olyan jövedelemnagysággal, ami jogot adott volna a választáson való részvételre. Feltűnő még, hogy az értelmiségiek is csekély létszámmal voltak jelen az összeírásban. Nem kizárt, hogy jó részüknek birtoka is volt, és inkább ezen jogalap szerint vétették fel magukat a választási nyilvántartásba. Bár a névjegyzékbe 1869-ben felvettek létszáma nem sok változást mutat az 1865. évi névjegyzékben szereplők számához viszonyítva (mindössze 105 fővel többet írtak össze 1869-ben), az egyes társadalmi rétegeknél jelentős eltolódások figyelhetők meg. Választói jogalap Névjegyzékbe felvettek száma (fő) 1865 1869 Birtok 1676 1 652 Kézművesség 184 113 Gyár1 Kereskedés 15 132 Jövedelem 1 37 Értelmiség 160 197 Régi jog 9 18 Összesen 2 045 2150 18
