Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN

let azonban több ponton is fals következtetések és döntések kiindulási alapjává vált.54 Bács-Kiskun településhálózatának általános jellemzésében a koncepció a Duna-mel- lék és Bácska zárt szerkezetű nagyfalvas községeinek és a Homokhátság széles határú, szórványokkal benépesült térségének eltérő jellegű településállományát kísérelte meg egy közös tervezési programban elhelyezni. A koncepció visszássága, hogy a Kecskemét és Kiskunhalas környéki nagy határú tanyabokrok a megye település- szerkezetének kialakulásában betöltött szerepük ellenére értéktelen településhálózati elemként szerepelnek, visszafejlesztésük pragmatikus célként jelent meg.55

Az OTK alapkoncepciója egy geometriai igénnyel kidolgozott modell, amelynek egyszerre sajátja a hálózati jelleg és a hierarchikus felépítés. Tervezés, fejlesztés szempontjából a településállomány két táborra szakadt: vonzásközpontok, amelyek szolgáltatásaikkal, munkahellyel, igazgatási, oktatási, képzési, kulturális, egészség- ügyi stb. intézményrendszerükkel ellátják vonzáskörzetüket, civilizációs „kisugárzó” hatásukkal biztosítják a gazdasági fejlődés és a lakossági ellátás egyenletes színvonalát.56 A településhálózati rendszer központi elemeit a megye öt városi csomópontja (felső-, közép- és alsófokú vonzási centrumok) mellett azon városiasodó községek képezték, amelyek egy-egy nagyobb tájegység természetes központjaként fejlődtek. A koncepció a maga eszközrendszerével próbálta meg Bács-Kiskun településszerkezetének hátrányos adottságait mérsékelni. A megye alapvető topográfiai jellegzetessége, hogy településhálózatának súlyponti városai a Kiskunságon és a Du- na-mellék középső szakaszán helyezkednek el, míg északnyugaton és a bácskai térségben szinte égető a középfokú ellátást biztosító települések hiánya, amelyen tovább rontott az egykori igazgatási székhelyek, piacközpontok visszafejlődése (Dunavecse, Jánoshalma, Bácsalmás). A területi tervezés a városhiányos térségekben a középszintű csomópontok felfejlesztésével kívánta a hálózati szerveződés alapjait lerakni, hogy „a megye lakossága mindenhol a szocialista társadalmi követelményeknek megfelelő ellátottságot élvezzen”.57

54 A koncepció bevezetésében az 1948-at követő politikai fordulat, államosítás és az alig egy évtizede végbement mezőgazdasági szövetkezetesítés által gyökeresen megváltozott viszonyok egy új, a korábbi szerves fejlődéstől eltérő alapot teremtettek. A koncepció bevezetőjében a társadalmi és gazdasági viszonyok jellegét, a termelőerők területi elhelyezkedésében, a népesség mozgásában és térbeli rendjében, a települési viszonyok terén fennálló adottságokat úgy mutatja be, hogy „csúsztatással” figyelmen kívül hagyja a pártállami beavatkozással gyökeresen megváltoztatott körülményeket, így a kollektív birtokviszonyok, tervgazdasági környezet a fejlődés természetes útjaként jelenik meg. BKMÖL XXIII. 1/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. VB ülési jegyzőkönyvek. 1971. 14. kötet. 157. p.

55 „A megye lakóinak 41,8%-a élt 1949-ben külterületen, 1970-ben már csak 28,7%-a. A tanyai területekről történő folyamatos, jelentős számú elvándorlás a korszerűbb településhálózat kilakulásának és fejlődésének jelentős tényezője". BKMÖL XX1I1. 1/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. VB ülési jegyzőkönyvek. 1971. 14. kötet. 158. p.

56 Az OTK nyolc „településfejlesztési tényezőt” sorol fel, melyek a vonzásközpontok különböző szintű ellátó rendszereit jelentik vonzáskörük számára. Ezek: 1. intézményrendszer; 2. termelési központi szerepkör; 3. a vidék mezőgazdasági központjai és irányítói; 4. a közlekedéshálózat csomópontjai; 5. raktárhálózati centrumok; 6. ipari és kommunális ellátó infrastruktúra megléte; 7. ágazati és egyéb gazdasági irányító-szervező centrumok; 8. államigazgatási szerepkörök. Forrás: BKMÖL XXIII. 1/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. VB ülési jegyzőkönyvek. 1971. 14. kötet. 173. p.

57 BKMÖL XXIII. 1/a. 1971. 14. kötet. 158. p.

____________________________________A területi tervezés Bács-Kiskun Megye/ vonatkozásai

183