Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)
Szabó Bence: A TERÜLETI TERVEZÉS BÁCS-KISKUN MEGYEI VONATKOZÁSAI A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA A TANÁCSKORSZAK ÉVEIBEN
- Kecelt, amely jelentős határú falukörzetének több szempontból központi települését képezte;- Dunapatajt, amelynek kiaknázható tartalékait jelentette gazdag élővilágú természeti környezete, a Szelidi-tó idegenforgalmi vonzása;- Hercegszántót, ahol a kereskedelem és vendéglátás összekapcsolódott a község határmenti forgalmi helyzetével. Falukörzetközpontok (főfalvak) meghatározására a 3000 fős lélekszám közeli, de azt jelentősen meg nem haladó községek esetében került sor. Ezek a települések a „szervezetkorszerűsítés” címén végrehajtott körzetesítésekkor alsó szintű központi feladatokat, területi funkciókat nyertek. A tanácsi javaslat 30 falukörzetközpont kijelölésével számolt. A főfalvak vonzáskörzetébe tagolt mellékfalvak esetében (közöttük 17 esetben a népesség száma meghaladta a 3000 főt) a fejlesztés az alapfokú ellátás helyi szintű fenntartására korlátozódott. A közös tanács alá rendelt községek számára a „leosztott” források döntő részét a falukörzetközpontokba terelték, amelynek hátulütője volt, hogy felgyorsították a körzetszékhelyekhez képest (is) periférikussá váló falvak sorvadását. A mellékfalvak osztályán belül helyezte el a tervezet a „tanyaközségek” alkategóriáját. A 29 darab, 1950-es községszervezéssel kialakított tanács összesen 74 ezer lakost számlált, de a falvak belterületi részeinek népessége a 10 ezer főt alig haladta meg (átlagosan 400 lakost jelentett településenként). A centralizált tervgazdasági rendszerre épülő fejlesztési politika a szórványosan beépült, községközponttal alig rendelkező, friss alapítású tanácsok számára nem kínált perspektívát. Bonyolította a helyzetet, hogy az adminisztratív döntéssel született települések és szórványcentrumok fejlődése is egymástól jócskán eltérő tendenciákat mutatott. Míg egyes területeken lehetővé vált karakteres községszerveződést elérni, elsősorban ahol a település betölthette az adott mezőgazdasági ágazat feldolgozó, szervező-irányító feladatait, addig „nem kielégítő”-nek ítélték a fejlődést ott, ahol város vagy egykori nagyhatárú, jelentősebb lélekszámú község vonzása erősebben érvényesült. Szabó Bence___________________________________________________________________ 170 13. ábra. Tanyaközségek fejlődésének összehasonlító elemzése36 Tanyaközségek. Fejlődés értékelése: "jó" ■ Belterületi lakos H Külterületi lakos 36 Tervtanulmány Bács-Kiskun megye 20 éves fejlesztési tervéhez. Településfejlesztés. Kecskemét, 1963. április. Impresszum, hivatkozás nélküli forrás. Lelőhelye: BKMÖL szakkönyvtára. T 1213.
