Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)

12-óráig voltak kint közszemlén.) A bejegyzések ellen írásban és szóban lehetett kifogást emelni. A Hajagos Illés vezette testület azonban megengedte, hogy ha három nap kevés a kifogások megtételére, azt kész meghosszabbítani. A központi választmány február 15-i ülésén jegyzőkönyvbe vette, hogy az I. kerületben összeírtak létszáma: 1145 fő, míg a II. kerületben: 1005 fő.21 Kecskeméten 1869-ben összesen tehát 2150-en kívántak élni országgyűlési választójogukkal. Ez még 1869-ben is igen kis szám, ha figyelembe vesszük, hogy a város lakossága ekkor 41 195 fő volt. (Az ösz- szeírtak a lakosság 5,2%-át tették ki.)

Péterné Fehér Mária____________________________________________________________________

A választói névjegyzékek tartalma

Valóban a politikai érdektelenség, a tudatlanság volt az oka, hogy csak ilyen kevesen íratták fel magukat a választói névjegyzékbe?

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy nem erről van szó. Ez az alacsony szám egyrészt a törvényszabta cenzusból, másrészt Kecskemét lakóinak gazdasági helyzetéből következett. Az 1848: V. te. — a választójogi törvény — választójogot biztosított a 20 év feletti atyai, gyámi, gazdai hatalom alatt nem álló, büntetlen életűeknek - a nőket kivéve —, akiknek rendezett tanáccsal ellátott községekben, városokban (ilyen volt Kecskemét), 300 ezüst forint értékű házuk (1869-ben az új forintérték szerint 315 új forint értékű), vagy földjük volt, továbbá a gyárosoknak, kereskedőknek, iparosoknak, ha „folytonosan” legalább egy segéddel dolgoztak. Választásra jogosultak voltak az évi legalább 100 ezüst forint állandó jövedelemmel bírók, és jövedelemre való tekintet nélkül az ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanárok, lelkészek, segédlelkészek, iskolai tanítók azokban a választmányi kerületekben, ahol állandó lakásuk volt.

Sajnosba korabeli statisztikák nem, vagy nagyon bonyolult számítások alapján adnak lehetőséget arra, hogy pontosan meghatározzuk, hányán lehettek választásra jogosultak 1869-ben Kecskeméten. A választásra jogosultak számát a választói névjegyzékekbe felvettek számával összevetve lehetne megállapítani a választók aktivitását vagy passzivitását.

így hozzávetőlegesen próbáltam megállapítani, hogy hányán lehettek jogosultak szavazni. Kecskemét 41 195 fős lakosságának - az első Magyarországi hivatalos népszámlálás 1870 elején felvett adatai szerint - több mint fele: 20 974 fő nő volt. Ők tehát nem szavazhattak. A 20 221 férfi közül - szintén a népszámlálás adatai alapján - 9661 fő 20 év alatti volt. így a neme és kora szerint mintegy 10 560 fő lehetett volna választásra jogosult, ezt a számot „tizedelte” meg azonban a vagyoni cenzus. Az 1870. évi népszámlálás „hivatás és foglalkozás” szerinti áttekintésében a következő adatok szerepelnek Kecskemétet illetően:

BKMÖL IV. 1608. V. jegyzőkönyv, 1869. február 15.

16