Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

esős idők alatt,"32 Csak november 20-án kötötték meg a megbízási szerződéseket a vállalkozókkal. Ezekben építési határidőnek 1911. augusztus 1-jét jelölték meg. En­nek túllépéséért napi 200 korona kötbér fizetésére kötelezték őket.33 December 7-én kezdték az Olgyay-villa alapozását, a müterembérháznál ekkor már a tetőkötés volt napirenden. Szivessy bejegyzése: „A müterembérházhoz szük­séges cserepeket építőmester úr ne rendelje meg, amíg nem választom ki és fogadom el a munkát."34 35 1910 utolsó napjaiban a müterembérházon a tetőállítás, az Olgyay- épületnél a földszinti falazás, a Réthy-épületen a tetőállítás volt soron. (December 30-án, 31-én a havazás, 1911. január 1-jén újév napja miatt szünetelt a munka.) 1911. január elején kezdték a tetőkészítést a Réthy- és Jánszky-villákon, a müterembérhá­zon a tetőcserepek felrakását. Gulyás építőmester azon túl, hogy az egymás után elvégzett munkafolyamato­kat bevezette az építési naplóba, olyan adatokat is bejegyzett, mint pl. az épületeken lévő nyílások mérete, a falkötő vasak hossza, a vasgerendák kétszeri mínimumos mázolása (a korrózió megakadályozása végett). Az építkezés nem kis gondot okozott a Műkért főkertészének, Bajnóczy Kár- olynak, aki gondjait szóvá tette Varga Adolf városi mérnöknek. A probléma bekerült az építési naplóba is: „a vállalkozó fuvarosai össze-vissza járnak a kocsikkal — írta Bajnóczy - és összevágják a fák gyökérzetét, sőt a fák törzseit is megrongálják." A főmérnök maga győződött meg a dologról és a következőket jegyezte be az építési naplóba:, felhívom vállalkozót, hogyfuvarosainak csakis a kijelölt utakon való járást engedje meg, ezt a legszigorúbban ellenőrizze és tartassa be, mert ellenkező esetben az így előálló károkért egyedül fővállalkozót fogom felesősé tenni." Gulyás János így reagált az utasításra: „Fentebbi bejegyzése tisztelettel van szerencsén megjegyezni, hogy a kert belső útjai el vannak korlátokkal zárva, fuvarosaim össze vissza nem jár­hatnak. Az építkezéshez vezető utak bármely szükek is, épp utasításaim eredménye­ként [...], a fák teljesen épek, rajtuk sérülés nincs. Az épületek körül, ahol már ösz- szetömörül minden anyag, legnagyobb óvatosság és figyelem mellett is megtörténik, hogy a sűrű ültetésű fák és bokrok körül a kikeriilhetetlenek törzse meghorzsolódik, vagy a kinyúló gallyak letörnek. Te/cfintetes] Művezetőség nagybecsű felhívására hatványozott mértékben óvakodunk a legkisebb rongálástól is, de mint minden épít­kezésnél, ha a piactéren van is, helyet adnak, úgy itt is szükség van lerakodó helyre és kocsijáratra. Felelősséget pedig kizárólag az én fuvarosaimért vállalhatok, más idegen kocsira fel nem ügyelhetek, valamint azok nekem szót fogadni sem tartoznak, a mükertbe pedig nem csak az én fuvarosaim járnak."33 1911. január 21-éré készült el a műterembérház cserépfedése, az ácsok a Ferkai- és Falus-villa fedelét állították. Január 31-én 9 fokos hideget jegyzett fel a naplóban az építésvezető, február elején hó is esett, a munka majd két hétig szünetelt. Február 20-án folytatták a Grünwald-, Réthey-, Ferkai- és Jánszky-épületeken a falazást, tüz- falkésztést, a Grünwald- és Olgyay-villán a tetőkötést. Február végén már a kémény­falazásoknál tartottak. Március közepén folyt a tetőoromszegések és csatornák elhe­32 BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 22. o. 33 BKMÖL IV. 1943. Kecskemét város által kötött szerződések gyűjteménye. 7289. sz. szerződés. 34 BKMÖL IV. 1914/b. A Kecskeméti Művésztelep építési naplója 1910-1911. 27. o. 35 Uo. 36. o. ________________________Egy építési napló titkai (A Kecskeméti Müvésztelep építéstörténete) 1 39

Next

/
Thumbnails
Contents