Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: A KIEGYEZÉS UTÁNI ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN (1869)

felállított közös hadsereg mellett nem teremtődött meg az önálló magyar hadsereg; hogy Magyarország a külpolitikára „határozó” befolyást nem gyakorolhat. Bírálta a kiegyezés pénzügyi részét is, mert a „magyar nemzet arra lett kötelezve — írta hogy a közös költségekből”, és az osztrák kormány által csinált adósságból 30%-ot viseljen (ez mintegy 58 millió forintot tett ki az 1869. évi költségvetésben). „Ezen terheknek elvállalása eredményezte azután azt: hogy mindazon adókat és terheket, melyeket korábban csak a hatalom tartott fenn, most mind törvényesíteni kellett és azon könnyíteni [...] nem volt lehetséges.'’ Kiss Miklós kijelentette, hogy ezeknek a törvényeknek a megalkotásához ő nem járult hozzá, sőt ellenük szavazott. Született azonban számos olyan törvény ezen az országgyűlésen, amelyek - szerinte — sokkal inkább képesek lesznek az ország szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani:

Magyarország területi épsége helyre lett állítva Erdély egyesítésével, Horvátország társországi státuszával, Fiume - Magyarország tengeri kikötője - is az országhoz lesz csatolva.- A közlekedés, kereskedelem fellendítésére számos vasútvonal építését határozták el.- A népoktatási törvény a népművelésre Jótékony" hatást fog gyakorolni.- „Az új perrendtartás iránt hozott törvény az igazságszolgáltatást gyorsabbá és szabatosabbá teszi".- Az a törvény pedig, amely Magyarország minden lakosának valláskülönbség nélkül polgári jogokat ad, Magyarországot - Kiss Miklós szerint - az európai civilizált államok színvonalára emelte.

Kiss Miklós követjelentésében megismételte, hogy bár a mostani kiegyezés által közjogi tekintetben az ország törvényes függetlenségéből veszített, pénzügyi állása nem lett kedvező, mégis „a törvényesen egybehívott országgyűlés által hozott, a törvényesen megkoronázott király által szentesített törvény mindenkit kötelez, s annak mindenki engedelmeskedni tartozik, míg az hasonló törvényes úton megváltoztatva nincsen."

Balásfalvi Kiss Miklós kitért az országgyűlési pártok alakulására. Megítélése szerint akkor szakadt két pártra az országgyűlés, amikor Deák Ferenc „kiegyezkedési tervezete" napvilágot látott. Az egyik „az ellenzék vagy baloldal, szilárdul ragaszkodott az 1848-ki törvényekhez, [...] a másik a jobboldal vagy Deák párt pedig [...] hajlandó volt célszerűség tekintetéből azokra nézve engedményeket adni.” Kiss Miklós a baloldalhoz csatlakozott. Miután koronás királya lett az országnak és a kiegyezési törvény szentesítve lett, a baloldal két pártra szakadt. A kiegyezést el nem fogadók magukat eleinte szélsőbalnak, majd 1848-as Pártnak nevezték. Balásfalvi Kiss azért nem helyeselte a szélsőbal politikáját, mert — mint írta - „a mostani helyzetnek minden közjogi, pénzügyi és közösügyes hátrányai mellett, kétségtelenül meg van az a jó oldala is, hogy úgy a haza, mint egyesek érdekében valami jót tenni csak lehet." Ugyanakkor meggyőződésből megmaradt a baloldalon, mely programja szerint „törekszik a delegációnak, a közös minisztériumnak törvényes úton leendő megszüntetésére, és a független hadsereg helyreállítására.”

Végül megemlítette Kecskemét ügyét, hogy „újabban nyert önállóságát, melyet Ofelsége adományozott, a törvényhozás által is elismertessék, és beczikkelyeztessék”, nem lehetett keresztül vinni az országgyűlésen, mert az országos érdekű ügyek mel_____________________A kiegyezés utáni első országgyűlési képviselőválasztás Kecskeméten (1869)

13