Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Péterné Fehér Mária: EGY ÉPÍTÉSI NAPLÓ TITKAI (A KECSKEMÉTI MŰVÉSZTELEP ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE)

1910. január végén már hét művészvilla építéséről tárgyaltak, ezek leendő tulajdonosaival (Iványi Grünwald Béla, Olgyay Ferenc, Falus Elek, Jánszky Béla Réthy Károly, Ferkai Jenő, Mikola András) egyeztetett a villák alapterületéről és építési költségeiről Kada Elek. A hét villa előzetesen mindegy 111 000 koronából épülhetett volna fel.7 Jánszky Béla és Szivessy Tibor 1910 februárjában megküldték az egész művésztelep hozzávetőleges építési költségvetését, amely az ő tiszteletdíjukkal együtt 228 000 koronát tett ki. Ebből a városra 108 000 korona építési költség hárult volna.8

1910. március végén Kada Elek polgármester még mindig nem tudta felterjeszteni a müvésztelep létrehozásáról szóló közgyűlési határozatot (330/1909.) jóváhagyásra, mert aggályosnak tartotta, hogy egy városi tulajdonban lévő területegységen belül az ide települő művészek tulajdonrészeket szerezzenek. A művészekkel folytatott tárgyalásai végül oda vezettek, hogy Iványiék lemondtak a 400 □-öles telkek tulajdonjogáról, és beleegyeztek a villák bérletként való használatába. (Az építési, telekrendezési, kerttelepítési költségek 6%-os kamatát vállalták el éves bérleti díjként megtérhetni.)9

1910. április 11-ére Jánszkyék elkészítették a művésztelep összes terveit és költségszámításait. (Jánszky Béla és Szivessy Tibor ekkor készítették a Rákóczi útra megálmodott Kaszinó és Gazdasági Egylet székházának terveit is).10 11 A műterem- bérház - amely ekkor három nagy műtermes, két kisszobás, előteres lakásból; hat kisebb mütermes, hálófülkés, előteres lakásból; egy nagy közös mühelyteremből és egy szoba-konyhás felügyelőlakásból állt volna, fürdőszoba helyiségekkel, képkamrával - építési költsége 83 976,23 koronát tett ki. A festőiskola - amely egy nagy, 75 m2-es teremből, egy modellöltözőből, és egy képkamrából állt, előtérrel, mellékhelyiséggel - építési költsége 13 968,92 koronába került volna. Ehhez jött a területrendezés 2054,85 korona költsége, ami összesen 100 000 koronára jött ki."

Amikor Kada Elek 1910 áprilisában vendégével, Lengyel Gézával kilátogatott a Mükertbe, már ki volt jelölve a művésztelep céljára a terület, úgy gondolták, április végén megkezdődik az építkezés és őszre már készen állnak a házak.12 Azonban a müvésztelep létesítésének elvi határozatát (330/1909. sz. közgyűlési határozat) még mindig nem terjesztették fel jóváhagyásra, és az egész müvésztelep létesítésének

________________________Egy építési napló titkai (A Kecskeméti Müvésztelep építéstörténete)

7 BKMÖL IV. 1908/b. 1314/1920. (10 153/1910. sz. iktatott irat.)

A műterembérházat 85 000 koronából, a festőiskolát 15 000 koronából, a hét villát 111 000 koronából látták megépíthetőnek, a müterembérház és a festőiskola berendezésére 7 000 koronát szántak, míg az építészi tiszteletdíjuk 10 900 korona lett volna. A Magyar Mérnök- és Epítészegylet a tervezés, kivitelezés díját általánosan az építész költség 6,5%-ában állapította meg. Jánszkyék ehelyett 5%-ot kértek.

BKMÖL IV. 1908/b. 1314/1920. (13 420/1910. sz. iktatott irat.)

9 Uo. 1314/1920. (5519/1910. sz. iktatott irat.)

10 BKMÖL IV. 1908/b. 1314/1920. (10 153/1910. sz. iktatott irat.)

11 Uo. 1213/1920. (2438/1913. sz. iktatott irat.)

12 A művésztelep építésével egy időben, a városban is nagyszabású építkezések folytak, vagy álltak tervezés alatt: a Kaszinó, a kórház, a Gazdasági Egyesület székháza, a katolikus bérház, az evangélikus bérház, a Népbank épülete, a református gimnázium és a honvéd huszárlaktanya épülete. Mindezt a város gazdasági fellendülése tette lehetővé. A XIX. sz. végén a homokos legelőket a város kis parcellákban eladta szőlő- és gyümölcsültetés céljára a város lakóinak.

133