Bács-Kiskun megye múltjából 25. (Kecskemét, 2011)

Kőfalviné Ónodi Márta: A KISKUNFÉLEGYHÁZI SZENT ISTVÁN-TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1808-1880

tárának adósait, hogy a nekik korábban kölcsönadott alapítványi tőkét három hónap alatt fizessék vissza.70 Szintén ebben az évben döntött úgy a templomépítő bizottság, hogy a téglaégetés házi (azaz újtemplom-alapítványi) kezelését beszünteti és nyáron szerződést kötöttek a helyi téglagyár-társulat igazgatójával a templomépítéshez még hiányzó 350 ezer darab tégla elkészítésére.71 Az építkezés megkezdésétől számítva még egy év sem telt el, s már 1874 június végén ott tartottak a munkálatok, hogy a „falazat a kellő magasságot egy hónap alatt eléri, a tornyok magassága a falazattal együtt emelkedvén, kilátásban van, hogy a templomfedélzet a folyó évi augusztus hóban ráillesztetik a falakra”, azaz 1874 augusztusában már tető alá került a templom.72 Ekkor azonban újabb probléma merült fel: az építész azt javasolta, hogy a templom , főtetejét”, azaz a templomi főhajó tetejét közönséges cserép helyett palával, a tornyokat pedig palakő helyett vörösrézzel fedjék, ez utóbbit aranyozzák is, továbbá a külső vakolatnál a mész helyett cement alkalmazását ajánlotta.73 Bár a közgyűlés először - takarékossági megfontolásból - a cserépfedés mellett döntött, mivel több képviselő is később a palatetőzet készíttetését kérvényezte, mégiscsak azt fogadták el, mert a pala, bár drágább, de díszesebb és időtállóbb is volt a cserépnél.74 75

A következő eldöntendő kérdés a tornyok fedőanyagának kiválasztása volt. Az építész a kb. 10 ezer forintos többletköltséggel járó rézborítást javasolta. A város ez ügyben előzetesen tájékozódni kívánt, hogy várható-e a lakosság részéről esetleg ilyen célú felajánlás, mert ismét az anyagi fedezet hiánya okozott problémát. A templompénztár átvizsgálása után kiderült, hogy a felmerülő extra kiadások még éppen vállalhatóak, — „a lakosságnak az ősöktől örökölt vallásos buzgósága reményt és kezességet nyújt az építési költségek fedezésére” - így elhatározták, hogy a tornyokat a bemutatott tervrajz szerint rézfedéssel és díszes aranyozással készíttetik el. A közgyűlés döntését azzal indokolta, hogy a város célja az, hogy a templom minél díszesebb legyen, a jó ízlésnek megfelelő, tartósságra nézve a legjobb anyagból készüljön, ezért ki is hangsúlyozták a Puntzmannal kötött megállapodásban, hogy az építész a „lehető legjobb minőségű rezet használja, az aranyozás jóságáért 5 év jótállást vállaljon”J5

Bár 1875 szeptemberében felmerült annak lehetősége, hogy a torony és a kupolák rézzel legyenek ugyan fedve, de közben palacsíkokat is alkalmazzanak (ún. „palasíkozott rezelés”). Ezt a megoldást végül elvetették, és maradt a teljes rézfedés, arany díszítéssel. Erről értesítették is az építészt, akinek nevét ekkor írták először Pártosnak.

_______________________A Kiskunfélegyházi Szent István-templom építéstörténete - 1808-1880

70 BKMÖL V. 171/a. 1874. március 10-i ülés 37/1874. (424.)

71 Uo. 1874. március 25-i ülés 41/1874. (430.); 1874. április 12-i ülés 50/1874. (436.); 1874. június 26-i ülés 60/1874. (449.); 1874. június 26-i ülés 61/1874. (449.) és BKMÖL V. 174/a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: V. 174/a.) 1874. május 29-i ülés 282/1874. (206.)

72 BKMÖL V. 171/a. 1874. június 26-i ülés 57/1874. (446.)

73 Uo. 1874. szeptember 15-i ülés 89/1874. (481.)

74 Uo., illetve: 1874. szeptember 29-i ülés 100/1874. (497.)

75 BKMÖL V. 171/a. 1875. július 11-i ülés 79/1875. (122.); 1875. augusztus 17-i ülés 89/1875. (157.) 1875. szeptember 5-i ülés 100/1875. (202.); 1875. szeptember 19-i ülés 103/1875. és 112/1875. (210., 226.)

123