Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)
láshoz.53 Az 1949. január 8-án megtartott gyűlésen már úgy fogalmazott az elnök, hogy a katolikus olvasókört is fogják engedni működni, nem kell átszervezni. Az éves tagdíj ekkor 4 Ft-ra rúgott annak, aki május 1-jéig befizette az összeget, és 8 Ft volt annak, aki csak utána. A BM jóváhagyta a korábban elfogadott alapszabályt. Az egyesület működése tehát folyamatos volt, több ülésen is komoly tervek fogalmazódnak meg egy rádió- és olvasószoba kialakítására vonatkozóan.54 Két héttel később megérkezett az alapszabály, amelyet javítások nélkül jóváhagytak a hatóságok. Ezzel az egyesület működése jogilag nem volt támadható. Megpályáztatták - a többször kudarcba fulladt - iccés pozíciót is.55 1949 márciusában azt a feladatot kapták, hogy szervezzék át a vezetőséget, vagyis a tisztikart „demokratikus szellemű tagokból”. A katolikus kör elnöke és al- elnöke ekkor már az MDP56 tagjai voltak, ami mindenképpen említésre méltó egy vallásellenes ideológiát képviselő párt esetén. A választandókat a 3 koalíciós pártból kellett jelölni (MDP, NPP, FKgP), de az kitétel volt, hogy az MDP-ből két főt jelöljenek a vezetőségbe. A tisztikart végül megválasztották. Elnök Pirisi Ferenc, alelnök Boromissza Ferenc lettek az MDP-ből, a jegyző pedig Szabadi Lajos a Független Kisgazdapártból. Ezután az elnök jelezte, hogy a kormány jóvoltából lehetőség van a kör helyiségének megnagyobbítására államsegélyből. Többen féltek attól, hogy feloszlatják a katolikus kört, de a körjegyzője újra azt az értesülést kapta az alispáni hivataltól, hogy ettől nem kell senkinek félnie, hiszen az alapszabály el van fogadva.57 A kör létszáma mintegy 180 fő volt.58 1949. június 6-án merül fel az, hogy a katolikus kör címét meg kell változtatni.59 Június 13-án újra felmerült a névváltozás kötelezettsége, és az, hogy át kell adni a kört vagy a DÉFOSZ-nak60, vagy a Földműves Szövetkezetnek. Ebből nagy vita kerekedett a tagok között, végül abban egyeztek meg, hogy a Földműves Szövetkezetnek adják át. Többen azt javasolták, hogy ne adják át az egyesületet addig, amíg nem jött ki a hivatalos rendelet.61 Az utolsó előtti ülésen az elnök jelezte, hogy tudomására jutott: a DEFOSZ veszi át a kört, és a fővárosban el kellene intézni, hogy ne ez történjen.62 Az utolsó ülésre végül 1949. szeptember 5-én került sor, de semmilyen konkrét utalás, megjegyzés sincs a megszűnésre vagy az átalakulásra vonatkozóan.63 __________Olvasókörök Bács-Kiskun megyében, különös tekintettel a Szakmári Katolikus Olvasókörre 5 3 BKMÖL X. 65. Kgy. 1948. november 18. 54 Uo. Kgy. 1949. január 8. 55 Uo. Kgy. 1949. január 20. 56 Magyar Dolgozók Pártja, 1948 júniusában alakult a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesüléséből. 57 BKMÖL X. 65. Kgy. 1949. március 6. 58 Uo. 1949. május 3. 59 Uo. 1949. június 6. 60 Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, amely 1949-ben jött létre és 1950-ben már meg is szűnt. 61 BKMÖL X. 65. Kgy. 1949. június 13. 62 Uo. 1949. július 22. 63 Uo. 1949. szeptember 5. 97
