Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)
nem szerepelt az olvasókör szó, csak valamelyik felekezeté. Az egyik községben működött még egy keresztény olvasókör is, amely nem sorolta magát egyik nagy felekezethez sem, volt egy iparos olvasókör és három önképzőkör. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a Magyar Országos Levéltárban találhatók iratok a mai Bács-Kiskun megye területén létezett egyesületekről és olvasókörökről. A teljesség igénye nélkül: volt katolikus olvasókör Izsákon, Református Tanitó Egylet működött Kecskeméten, Kiskunhalason pedig a Református Szilády Reál- gimnázium Deákszövetség nevű egyesületébe tömörültek a gimnázium diákjai. Ezeken kívül a megye több kisebb-nagyobb településén is működött olvasókör, péládul Dunavecsén, Dunapatajon, Dusnokon, Felsőszentivánon, Foktőn, Hajóson, Katymáron, Kiskunmajsán stb.7 Sober Péter ______________________________________________________________________________________ S zakmar község rövid története Szakmár község a mai Bács-Kiskun megye nyugati részén fekszik, közel Kalocsához. A település 1897-ben alakult önálló községgé, korábban Kalocsa város külterületéhez tartozott, annak pusztája volt. 1910-ben, az egyesület megalakulásakor már a kalocsai járás egyik falujaként szerepel a statisztikákban. Lakosainak száma ebben az évben 2934 fő, amelyből 1478 volt a férfi és 1456 a nő. A község, illetve a külterület népessége folyamatosan növekedett a dualizmus évtizedei alatt, hiszen 1880- ban a lakók száma 2616 volt, de 10 évvel később már 2700, 20 évvel később, vagyis 1900-ben már 2946 fő élt a faluban. Ez a szám csökkent kis mértékben 1910-re a már említett 2934 főre. Anyanyelvi megoszlásban meglehetősen homogén volt ez a település, ugyanis 2932 fő volt magyar anyanyelvű, mindössze két fő tekintette anyanyelvének a német nyelvet. A vallási megoszlás is ezt a homogenitást tükrözi, ugyanis a település lakói közül 2918 fő volt római katolikus, 9 református, 4 evangélikus, 3 fő izraelita.8 Ezek a számok világosan mutatják, hogy egy katolikus magyar faluról van szó, nem véletlen tehát, hogy az olvasókör is a katolikus eszmeiséget viselte magán. A gazdasági viszonyokat tekintve alapvetően mezőgazdasági jellegű település volt Szakmár, hiszen az iparban mindössze 25 kereső volt, míg a mezőgazdaságban 1012 fő, vagyis negyvenszer annyian dolgoztak a földeken, mint az iparban. A kereskedelemben 3 fő tevékenykedett, mellettük pedig 13 közszolga dolgozott a faluban. Érdekes, hogy nem volt sem vándoriparral foglalkozó (ezt a kategóriát jobbára a cigányokra vonatkoztatták), sem napszámos. Volt viszont 12 házicseléd és 13 fő, akik „egyéb és ismeretlen” foglalkozásokat űztek. A mezőgazdasági birtokosokat tekintve figyelemre méltó, hogy 14 főnek volt 100 holdnál nagyobb birtoka, 219 fő 10-100 hold közötti birtoknagysággal rendelkezett, és 210 fő kisbirtokos vagy bérlő volt 10 hold alatti földterületen. Mezőgazdasági tisztviselő nem volt Szakmáron, 7 A Magyar Országos Levéltár internetes honlapján található egyesületi adatbázisban lehet részletesen keresni a mai Bács-Kiskun megyében egykor létezett egyesületekre vonatkozóan. Internet: http://old.mol.gov.hu/egyesulet/ (2010. május 22.) 8 Magyar Statisztikai Közlemények. Népszámlás 1910. I. kötet. 194-195. és 595. o. 90
