Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)
Az első világháború évei alatt a legtöbb egyesület szüneteltette tevékenységét. A Horthy-korszak negyedszázada alatt az 1919. szeptember végén született egyesülési és gyülekezési jogról szóló rendelettel szabályozták az egyesületek, és így az olvasókörök működését is. Az egyesületek alapszabályainak formai és tartalmi követelményeit pedig a 77.000/1922. BM. rendeletben rögzítették. A magyar jogtörténet első magyar egyesületi törvényét csak 16 évvel később kodifikálták: az 1938. évi XVII. törvénycikket.3 A törvény kimondja, hogy az egyesületek alapszabályok alapján működhetnek, amelyeket a belügyminiszternek kell megküldeni jóváhagyás végett. A törvényben ugyanakkor rengeteg tiltás is szerepelt, megakadályozva azt, hogy visz- szaéléseket kövessenek el az egyesületi szabadság nevében. Ez a törvény leginkább a kommunista baloldal, és részben az egyre erősebbé váló szélsőjobboldali erők ellen is irányult, tehát egy „átlagos”, valóban politizálni nem szándékozó egyesületre nem volt nagy hatással. Különösen egy kis falu esetében nem. A második világháború után elkezdődött a politikai rendszer által generált tisztogatás, amelynek hatására 1946-tól kezdve egyre-másra számolták fel az egyesületeket, vallási és politikai csoportokat. 1950-re gyakorlatilag minden egyesület feloszlott.4 A tisztogatás természetesen a legnagyobb és legkomolyabb csoportosulásokat, vagyis a politikai pártokat sem kímélte, hiszen a két munkáspárt - a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt - 1948-ban bekövetkezett fúziója utáni politikai cél egyértelműen a többpártrendszer felszámolása lett, amely maradéktalanul sikerült is.5 Dolgozatomban a Bács-Kiskun megyei olvasóköröket kívánom röviden bemutatni, azon belül a Szakmári Katolikus Olvasókör történetét szeretném részletesebben az olvasóközönség elé tárni. __________Olvasókörök Bács-Kiskun megyében, különös tekintettel a Szakmán Katolikus Olvasókörre Olvasók örök Bács-Kiskun megyében A mai Bács-Kiskun megye 1950-ben jött lére. Előtte ezen a területen két vármegye, az északi Pest-Pilis-Solt-Kiskun, és a délebbi területeket magában foglaló Bács- Bodrog vármegye osztozott. A mai Bács-Kiskun megye területén a megyei levéltárban meglévő források szerint - ezt a történettudományban mindig hangsúlyozni kell -, 24 népművelő egyesület létezett, ezen belül az olvasókörök száma 13 volt. Az olvasóköröket két nagyobb típusba lehet sorolni, egyrészt léteztek a civil körök, amelyeket szoktak polgári köröknek vagy polgári olvasóköröknek is nevezni, ezekből 4 volt, illetve működtek a felekezeti olvasókörök. Ebben a megyében alapvetően kétfajta felekezeti olvasókör létezett: katolikus és református.6 Megoszlásuk, a katolikus felekezet javára: 5-1. Ezt azonban csak az elnevezés alapján mondhatjuk, hiszen sok egyesület nevében 3 1938. évi XVII. te. „Az egyesületi szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról.” 4 PÉTERNÉ Fehér Mária, 2003. 5-8. o. 5 ROMSICS Ignác, 2001. 294-296. o. 6 Forrásaink alapján nincs tudomásunk arról, hogy a mai Bács-Kiskun megye területén egykor akár izraelita, akár evangélikus olvasókör működött, vagy hogy ilyen felekezetű bármilyen egyesület létezett volna. 89
