Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sümegi György: Egy meghiúsult együttműködés Kós Károly és kecskemét (1909)
szerves fejlődésű mühelyalakulat jöhet létre és tevékenykedhet. Kos terve az építészeti, a művészeti együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Művésztelep-kritikája pedig éles, azon évben szinte példa nélkülien illúziómentes. A Falus és a Kós-Györgyi-féle, a művészeti ágak és tevékenységek között harmonikus együttműködést sürgető tervek megvalósítása helyett Kecskeméten mégis Iványi nagybányai tanulságokra alapozott programja szerint dolgoztak. Igaz ugyan, hogy 1911-13 között egy-két esetben építészeti együttműködést is megvalósítanak és hogy rövid ideig működik a Kecskeméti Szőnyegszövő18, összességében mégis a kipróbált nagybányaiság, a neósok forrongásától, 1905—06-tól eltelt fél évtized alatt meghiggadó neósok terepe lesz Kecskemét. így a nagybányai szisztémát konzerválja inkább, praxisába emelve a nyári főiskolai gyakorlatot, az állami szubvencióval is támogatott trimeszterek megtartását. A tervek azonban tervek maradtak. A megvalósítás Iványi Nagybányáról honosított iskolájára korlátozódott. így sajnálatos, hogy nem alakulhatott ki a Kós Károly által is egyedül fontosnak tartott: tartós összművészeti együttműködés. Kecskeméten az első világháborút megelőző években, 1910-13 között új lendületet vett az építkezés, amelynek Kada Elek megfogalmazásában és törekvései leglényege szerinti célja, hogy a városban „a magyar építőművészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek".'9 Az újjáépülő Kecskemét programban Kada a Kós-Györgyi párosra mint tervezőkre is számított. 1909. november 16-án írta nekik „mivel a tavasszal már itt nagyobb építkezések történnek, amely épületek tervezési munkáját nagyon szeretném, ha Önök, művésztelepünk jövendő tagjai nyernék el".20 Egy héttel később, november 23-án keltezett levelében21 Kada részletesen megírja Kosnak a tervezendő Városi Kaszinó épület programját: elhelyezését, belső kialakításának kardinális pontjait (nagyterem stb.). December elsején írt következő levelében22 még egyszer összefoglalja az építendő Kaszinó legfontosabb, a tervezés során figyelembe veendő koordinátáit: teleknagyság, a nagyterem elhelyezése és alapterülete, a két kártyaszoba megoldása. 1909. december 28-án Györgyi Dénesnek címzett levelében23 Kada kényelmetlen helyzetét is érzékeltetve írja: „sajnálattal értesíthetem, hogy a Casino épület vázlat terveinek elkészítésére [eszerint készítettek Kósék, amit Kadának megküldték] már nem reflektálhatok, mert azt Jánszky Béla úr még a múlt hét legelején a Casino igazgatóságának benyújtotta, és az, általánosságban el is van fogadva”. Sümegi György ___________________________________________________________________________________ 1 8 A Kecskeméti Müvésztelep iparművészeti részlege (vezetője: Falus Elek), amelyben kecskeméti lányok és asszonyok szőnyegszövést tanultak, szőnyegeket és gobelineket, kisebb szövéseket készítettek (1911-1913). 19 SÜMEGI György, 1996. 14. o. 20 L. a 10. jegyzetet! 21 OSZK, Levelestár. Kada Elek levele Kósch Károlynak, 1909. nov. 23. 22 Uo. 1909. dec. 1. 23 OSZK, Levelestár. Kada Elek levele Györgyi Dénesnek, 1909. dec. 28. 76
