Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér

1944 októberében, mikor a második világháború harcai elérték a várost, a Constantinumban beszüntették a tanítást, az épületet magyar és német katonai alakulatok foglalták le, később pedig katonai kórházként és fogolyelosztó-táborként funkcionált. Ebben a tanévben nagyon sokan kimaradtak az iskolából, természetes, hogy a szülők hazavitték a gyermekeiket a biztonságosabb otthoni környezetbe. A háború elmúltával, a súlyosan megrongálódott iskolaépület helyreállítása után, újra lendületes fejlődésnek indult az intézmény, ám rövidre szabott másodvirágzásának végett vetett az egyházi iskolák államosítása.

Az iskola országos beiskolázású volt. A vidéki tanulók az intézet internátusá- ban, néhányan „kosztadóknál” laktak. A mezőgazdasági leány-középiskolába bejáró tanulók csak a helyi diákok lehettek. Az alábbi táblázat95 szemlélteti, hogy az iskola fejlődésének első, töretlen idejében mennyire sok volt a vidéki tanuló, gyakran a teljes létszám háromnegyedét ők tették ki. A háború utáni időszakban is kb. a tanulók fele más településről jött.

___________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér

É

vfolyam

Szüleinél lakik*

Kosztadónál lakik

Internátusbán lakik

Összesen

1938/39.

18

1

17 (47%)

36

1939/40.

1950 (72%)

69

1940/41.

20

2

76 (77%)

98

1941/42.

25

2

104 (79%)

131

1942/43.

23

2

122 (82%)

147

1943/44.

26

2

129 (82%)

157

1944/45.

57

Szünetel

1945/46.

39

33

23 (24%)

95

1946/47.

33

9

56 (57%)

98

1947/48.

41

9

60 (54%)

110

* A „szüleinél lakik” rovat alatt a félegyháziak értendők.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a vidéki tanulók honnan jöttek, megállapíthatjuk, hogy ténylegesen országos beiskolázású volt az intézmény, hiszen érkeztek diákok Borsod megyétől kezdve Somogy, Heves, Nógrád megyéken át Győr, Zala és Vas megyékből is, igaz, ilyen messziről évente csak 1-2 diák származott. A legtöbbjüknek Pest-Pilis- Solt-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt az állandó lakása, de sokan iratkoztak be a szomszédos megyékből is (Csongrád, Bács-Bodrog, Baranya megye). A törvényhatósági jogú városok közül Budapestről érkeztek a legtöbben, de voltak diákok Kecskemétről, Szegedről, Debrecenből, Bajáról, Pécsről és Kassáról is.96

A szülők foglalkozását tekintve kitűnik, hogy leginkább a középbirtokosok és a köztisztviselők gyermekei előtt volt népszerű ez az oktatási forma, de sokan származtak kisbirtokosi, illetve értelmiségi (pap, tanár, tanító, ügyvéd) családból is. A

95 A táblázat adatainak forrásai: ÉVKÖNYV, 1938/39-1947/48.; BKMÖL VIII. 630. Iskolai anyakönyvek 1938-1948.

96 BKMÖL VIII. 630. Iskolai anyakönyvek 1938-1948.

57