Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér

gazdaságtörténet), valamint a matematika (olyan témákkal, mint: százalékszámítás, kamat és kamatos kamat számítás, betét- és járadékszámítás, kölcsöntörlesztések, jelzálogkölcsön, földmérés stb.).

Az iskola működésének első évében Blandina nővér fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a gyakorlati irányú középiskola nem alárendeltebb az eddig általános műveltséget nyújtó középiskoláknál és célja az, hogy „a hivatalokban dolgozó in- tellektuelekkel teljesen egyenértékű, gyakorlati életpályán mozgó intellektueleket neveljenA középiskolák tehát nem a tananyagban, hanem annak feldolgozási módjában különböztek egymástól. „Mezőgazdasági leány-középiskolánk a gyakorlati életre való nevelést nem pusztán elméleti tantárgyakkal és azoknak módszeres feldolgozásával oldja meg. Az elméleti tudást kiegészíti az elméletben tanultak gyakorlata. Mivel iskolánk a családi háztartás okos vezetését, vagy a családon kívül nagyobb üzemeknek a vezetését tűzte ki célul, ezért a gyakorlatok ennek a kettős célkitűzésnek szolgálatában állnak ”82

A növendékek az iskola már működő gyakorlóterületein (baromfitelep, zöldségkertészet, gyümölcsös és szőlőtelep) szerezhették meg a nagyüzemek vezetéséhez szükséges ismereteket. A háztartási, mosási és főzési gyakorlatokat eleinte az intézet helyiségeiben, tankonyhájában végezték, majd 1940 novemberétől birtokba vehették azt a „Minta Otthon”-nak nevezett, az iskolahelyiségektől teljesen elütő, azoktól különálló középosztálybeli magánházat, amelyet a növendékek teljes felelősséggel, önállóan vezettek. Ez az épület a Constantinummal szemben, a Petőfi utcában állt, így könnyen megközelíthető volt.83 A „Minta Otthon” a következő helyiségeket foglalta magában: öt szoba, hall, előszoba, fürdőszoba, konyha, kamra, ruhatár, egy kisebb alsókonyha, takarmánykamra, fáskamra, istálló, malacól kifutóval, két pince és egy fedett szín. Ebben a különálló házban gyakorlatozott minden osztályból két-két növendék, hetenként váltva egymást. Egyszerre tehát nyolc diák tartózkodott a házban, egy felügyelő tanárnő vezetése mellett. A „Minta Otthont” önellátásra rendezték be, kifejezetten azzal a céllal, hogy a diákok életközeli tapasztalatokat szerezzenek a háztartásvezetésről, megtanulják beosztani az egy hétre előirányzott élelmiszerkészletet és konyhapénzt, valamint tudjanak hosszú távra tervezni, hiszen az utánuk következő nyolc tanulónak is feltöltött kamrát és pénztárat, illetve tiszta házat, gondozott állatokat kellett találniuk. A lányok („hetesek”) itt kvázi kis családként éltek, együtt laktak, közösen étkeztek, egymásra voltak utalva, gyakorolniuk kellett tehát az együttműködést és a munkamegosztást, emellett a rájuk bízott feladatok pontos elvégzését is. Míg az elsőévesek megismerkedtek a kályhakezeléssel, takarítottak, asztalt terítettek és felszolgáltak, addig a másodévesek intézték a heti étlap összeállítását, a piaci bevásárlásokat és nyolcuk részére a főzést, a harmadikosok a kertet gondozták, a mosást és vasalást végezték, sült tésztákat és süteményeket készítettek, a negyedikesek az állatokat gondozták (fejés, takarmányozás, tisztántartás), havi költségvetést készítettek és pénztárnaplót vezettek, valamint zöldségeket és gyümölcsöket tartósítottak. A „Minta Otthon” állatállománya 1941/42-ben egy te82 ÉVKÖNYV, 1938/39. 9. o.

83 A „Minta Otthon” épületének adásvételi szerződését lásd: BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi zárda iratai. Kanizsai Nagy Antal és az Iskolanővérek Társulata részéről Fazekas Mária Blandina között 1940. június 12-én létrejött adásvételi szerződés.

____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér

51