Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Összefoglalók

goztatásáért, a lánynevelés magas szintre emeléséért. Nem csak idejét és tehetségét áldozta e nemes célokra, hanem tetemes családi vagyonát is. Két ízben is úttörő vállalkozást kezdeményezett: 1924-ben az ö hathatós közreműködésével és anyagi támogatásával jött létre a Constantinumban az ország első két évfolyamos középfokú gazdasági leányiskolája, majd ezt továbbfejlesztve 1938-ban létrehozta — szintén elsőként az országban - a négy évfolyamos mezőgazdasági leányközépiskolát. A tanulmány Blandina nővér életútja és tevékenysége ismertetése mellett részletesen tárgyalja az említett két iskolatípus működését, tananyagát, statisztikai adatait.

Kiskunfélegyháza városa 2010-ben Fazekas Mária Blandina iskolanővért posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki. Ez a tény különösen aktuálissá teszi e tanulmány megjelenését.

____________________________________________________________________________________Összefoglalók

Sümegi Gyögy

EGY MEGHIÚSULT EGYÜTTMŰKÖDÉS:

KÓS KÁROLY ÉS KECSKEMÉT

1909

Kós Károly az építészmérnöki diplomája megszerzése utáni években először építészeti irodákban dolgozott, majd kortársaival, a Fiatalok építészcsoport tagjaival (Zrumeczky Dezső, Jánszky Béla) szövetkezett hosszabb-rövidebb idejű tervezői együttműködésre. A Györgyi Dénes-Kós Károly építésziroda, kettejük tervezőműhelyének fönnállása idején, 1909 őszén került kapcsolatba az Iványi Grünwald Béla által az év nyarán megfogalmazott program szerint létrejövő Kecskeméti Müvészte- leppel, és az annak létesítését elindító és megvalósító polgármesterrel, Kada Elekkel. Kósék a tervezési fázisban egy Kada Eleknek írott programmal a művésztelep-alapí- tás lehetőségeinek a végiggondolásában is segítették a város vezetőjét. 1909. november közepén ők is a művésztelep alapítói kívántak lenni. Ugyancsak a város építészetében a kortársi építészet, az új architektúra legfontosabb irányzatait megvalósítani szándékozó polgármester kérhette föl a Györgyi-Kós építészirodát a Kaszinó tervezésére. A mellékelt levelekből kiderül, hogy Kada instruálta a tervezőket, valójában megírta az épület programját. Ám Kósék elkéstek a tervekkel, pontosabban Jánszky Béla megelőzte őket, s így ők kikapcsolódtak a kecskeméti munkából. Ezzel Kósék reményteljesen indult kecskeméti együttműködésének a lehetősége is megszűnt.

411