Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
tés különböző ágai (általános és részletes állattenyésztéstan, takarmányozástan, méhészet,), tejgazdaságtan, földméréstan, a növénytermesztés különböző ágai (mező- gazdasági növénytermesztés, zöldség- és gyógynövénytermesztés, gyümölcs- és szőlőművelés, dísznövény-termesztéstan, hajtatástan, gyümölcsfeldolgozás-tan, nö- vénykórtan, kerttervezés, virágkertészet), ezenkívül magyar, német, francia nyelv. A gyakorlati tantárgyak sorába tartozott a szabás-varrás, ruhajavítás, szövés, a háztartási, kertészeti, állattenyésztési, mezőgazdasági és növénytermesztési gyakorlatok, gépírás, szépírás és az ének.42 A gazdasági iskolában nagy gondot fektettek a gyakorlati képzésre is. A főzési gyakorlatok végzésére külön felszerelt konyha állt a diákok rendelkezésére. Az intézet állatállománya bőséges alkalmat adott az állatok körüli háziasszonyi teendők elsajátítására. A növendékek heti váltásban mindenféle háztartási munkát végeztek, az erről szerzett tapasztalataikról jegyzetet vezettek. A gyakorlati nevelés körülményei már néhány évvel az iskola megnyitása után egyre kedvezőbbek lettek. A gazdasági iskola rendelkezett a belső gazdaságában kiváló fajtájú baromfi- és sertésállománnyal, tehenészettel, a vetemény-, gyümölcs- és szőlőkertészethez volt 10 holdnyi szőlője és gyümölcsöse, egy kellemes villával, ezenkívül még 45 hold külső mintagazdasága is. Az 1929/30-as tanévben az intézet beltelkén létrehoztak egy csibenevelőt, a külső gazdaságban pedig egy 800 egyedes csirke- és egy 100 egyedes kacsatelepet. A tenyészet, ahol törzskönyvezett baromfiakkal foglalkoztak, kiérdemelte az „államilag elismert telep” címet. Ebben az évben alakították ki az intézet díszkertjéből azt a részt, ahol a gazdászlányok végezhették növénygondozási gyakorlataikat.43 A tantestület minden alkalmat felhasznált, hogy szemléletessé tegye az elméleti tanítást. Amit csak lehetett, és ami a gazdasági iskola tananyagához tartozott, azt a helyi vagy vidéki kirándulások alkalmával a nővérek bemutatták a diákoknak. Az iskola működésének 14 éve alatt a tanulók Félegyházán megnézték a modern felszerelésű közvágóhidat, a takácsüzemet, az olajütést, a tejüzemet, a mezőgazda- sági géplerakatot, tanulmányozták a fésűsmesterséget, voltak a városi faiskolában és különböző veteményeskertekben, illetve a Kiskun Múzeumban. A vidéki kirándulások során eljutottak a kecskeméti Szikra szőlő- és borgazdaságba, egy mintagyümölcsösbe, baromfihizlaldába, a nagykőrösi konzervgyárba és vajüzembe. Bugacon a futóhomok megkötését figyelték meg, Szentesen pedig egy minta-tanyagazdaság működését. Jártak a mezőhegyesi méntelepen is. Budapesten a Kertészképző Iskola díszgyümölcsösét és hajtatóházát, valamint a tenyészállatvásár kiállításait látogatták meg. Gyakoriak voltak a természetrajzi megfigyelésekkel összekötött kirándulások a közeli Holt-Tisza menti Tőserdőbe is.44 Az intézmény a nagyközönség előtt is számot adott sikeres működéséről. Az 1929/30-as tanévben az intézet kipróbált hús- és tésztareceptjeivel részt vett a „Katholikus Háziasszonyok lapja” című folyóirat két jeligés pályázatán is, egyszer az első, majd a második helyezést érve el. Az 1930/31-ben rendezett budapesti tenyészállatvásáron kiállított baromfiaikkal pedig kitüntetést nyertek a gazdasági is42 ÉRTESÍTŐ, 1926/27. 40-48. o., 1927/28. 45-51. o„ 1928/29. 33-37. o., 1930/31. 37-40. o. 43 ÉRTESÍTŐ, 1929/30. 38-39. o. 44 ÉRTESÍTŐ, 1929/30. 39. o„ 1930/31. 38. o„ 1931/32. 42. o„ 1932/33. 32. o„ 1935/36. 45. o., 1936/37. 40. o. ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér 39
