Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
retője volt. Grassy katonaként egy ideig Kecskeméten állomásozott. Hajdú szerint Liszkánét német tisztek társaságában is sokat lehetett látni, akiket tájékoztathatott a kecskeméti lakosokról.51 Liszkáné a politikai rendőrségen kihallgatása során azt mondta, hogy Grassy Józseffel és családjával jó viszonyban voltak. Nem igaz, hogy ő valahol is antiszemita nótákat húzatott és énekelt volna, így a Beretvás kávézóban sem. 1942. augusztus elsejétől 1946. március 18-ig vöröskeresztes ápolónő volt. 1944. december 14-én Vasvárról Németországba ment és ott is egy hadikórházban dolgozott. Liszka Béla Felső-Bajorországban tartózkodott ekkor. Hajdú tanúvallomására Liszkáné észrevételt tett a népbíróságnál. Eszerint „Hajdú Ernő tanú odáig ment vallomásában, hogy a női becsületembe is belegázolt.” Október 20-án a Kecskeméti Népfőügyész ellenezte a NOT-nál Liszkáné szabadlábra helyezését. A NOT 1946. november 11-én tárgyalta Liszkáné ügyét a népfőügyész fellebbezése miatt. A NOT anyagi semmiségi ok miatt felmentette Liszkánét. Elrendelte a vádlott azonnali szabadon bocsátását. Megállapították, hogy valóban nem akadályozta a vádlott Kalmárt a véleménye kinyilvánításában. Tényként állapították meg azt is, hogy Kalmárt nem a vádlott jelentette fel, sőt Liszka azt mondta, hogy semmilyen módon nem akarja az ügybe feleségét belekeverni. A NOT 1946. november 11-én sürgönylevélben értesítette a Kecskeméti Népbíróságot, hogy Liszkáné szabadlábra helyezését az adott napon elrendelte. Másnap a fogház felügyelője kiengedte Liszka Bélánét, de így is több mint fél évig tartották fogva. _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbírósásról 2 . A szélsőjobboldali, a zsidók kiszorítására törekvő szakmai szervezetek vezetői ellen irányuló perek Az első világháborút követően országosan felállítottak különféle értelmiségi szakmai szervezeteket az orvosok, az ügyvédek, a mérnökök számára, amelyek segítségével igyekezetek korlátozni és kiszorítani a zsidókat ezekről a pályákról. Ezen szervezeteket felsőbb nyomásra Kecskeméten is megalakították, de a periratok alapján kijelenthetjük, hogy ezek az országos viszonyokhoz képest kevésbé voltak szélsőségesek. 2.1 A Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke, Dr. Márkus Ferenc ügye52 Dr. Márkus Ferenc53 népbírósági aktája igen hiányos. Megtalálhatók a rendőrségen 51 Liszkáék németbarátságát Kovács Bálint is megerősítette: „Az oroszok bejövetele előtt a nyilas mozgalom nagyon gyenge volt Kecskeméten, csupán néhány jelentéktelen ember képviselte. A németbarátság az jelen volt, Liszkáék nagyon jóban voltak a német katonasággal." Az interjú teljes szövege a szerző archívumában található, írott formában megjelent a Forrás 2009. júniusi számában. RIGÓ Róbert, 2009. 23. o. 52 BKMÖL XXV. 18. 116/1946. dr. Márkus Ferenc pere. 53 Dr. Márkus Ferenc 1889. március 19-én született. 1911-ben lett ügyvédjelölt Kecskeméten dr. Angyal Vidor tiszti főügyész mellett. 1915 februárjában vonult be a 29. honvéd gyalogezredhez, majd harcolt az orosz és az olasz fronton is. 1919-ben beállt a Nemzeti Hadseregbe, ahol főhadnagyi rangot kapott. Ebben az évben nagyezüst vitézségi éremmel tüntették ki, a korábban az orosz fronton végrehajtott hőstettéért, amikor zászlósként megsebesült. 1920. január 31-én leszerelt és Kecskeméten a tiszti főügyészi hivatalban folytatta a munkáját. 1920 júniusában letette az ügyvédi 375
