Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról
letartóztatásban. Liszkánét népellenes bűntettel47 vádolták azzal, hogy Kalmár Imrét akadályozta abban, hogy 1944. szeptember 2-án fasiszta és németellenes véleményét szabadon kinyilvánítsa. A népbírósági tárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy Kalmár Imrét soha nem jelentette fel. A vádbeli időben 1944. szeptember 2-án nem is volt Kecskeméten. Az első tanú, akit ez ügyben meghallgattak, Dr. Sándor József városi tiszti főügyész volt. A tanú elmondta, hogy 1944. szeptember 2-án délután egy órakor találkozott a városháza kapujában Liszka Bélánéval. Előtte légitámadás volt a kecskeméti katonai repülőtér ellen, és megkérdezte tőle, hogy mi újság. A vádlott azt felelte: nincs nagy baj, csak két Gigant repülőgép48 ég a repülőtéren. Ezt hallotta Kalmár és rávágta, hogy bárcsak az utolsó égne. Ezen megütköztek, Kalmár kerékpárra pattant és elment, a vádlott utána küldte Szeleczki József városházi kapust, hogy igazoltassa. Később Liszka Béla elmondta, hogy feljelentette a rendőrségen Kalmár Imrét, tanúnak pedig Sándor Józsefet és Szeleczkit jelentette be, mert a feleségét nem akarta belekeverni az ügybe. Sándor nem tudta, hogy valóban megtörtént-e a feljelentés, vagy csak tervezte azt a polgármester. Ezt követően kihallgatták Szeleczki József városi altisztet is, aki ugyanazt mondta, mint dr. Sándor József. A következő tanú a sértett Kalmár Imre főgépész volt, aki elmondta, hogy a rendőrség az eset után másnap behívatta, de ő inkább felment Pestre, és ott bujkált. Ott is kereste a rendőrség, de állandóan változtatta a lakását, így nem találták meg. A háború után benn volt a kecskeméti rendőrségen, de nem találták meg a rá vonatkozó iratokat. Az iktatóban találtak egy Kalmár Imre esetleges internálására vonatkozó ügyet, de többet nem lehet tudni. Nem tudja, hogy ténylegesen tettek-e ellene feljelentést vagy sem. Ezt követően tanúként meghallgatták Hajdú Ernő hírlapírót, aki erről a konkrét esetről nem tudott. Azonban kijelentette, hogy „a vádlottat erősen jobboldali érzelmű egyénnek ismertem, állandóan szélsőjobboldali körök társaságában lehetett látni.” Hajdú több perben is tanúskodott a népügyészek vádjainak megfelelően. Az ítéletben a népbíróság kimondta, hogy a vádlott bűnös a Nbt. 17. §. 5. pontjába ütköző népellenes bűntettben. Egy év börtönre mint főbüntetésre ítélték és mellékbüntetésként politikai jogainak gyakorlásától öt évre eltiltották. Az indoklás szerint a vádlott „magatartásával fasisztaellenes vélemény nyilvánítását akadályozta." Megállapíthatjuk, hogy ez az Ítélet is elég problémás, mert ha tettek is feljelentést Kalmár ellen, amit nem tudtak bizonyítani, azt Liszka Béla tette és nem a felesége. A vádat nem tudták bizonyítani. _____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbírósásról 47 Az 1945. évi VII. törvénycikk 17. §. 5. pontja alapján vádolták, amely kimondja, hogy „népellenes vétségben bűnös az, aki fenyegető magatartásával fasiszta- (nyilas-, német-, háború-) ellenes vélemény nyilvánítását akadályozta." 48 A német Messerschmitt Me 323 Gigant a második világháborúban használt legnagyobb szállító repülőgép volt. Internet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Me_323_Gigant (2009. március 12.) A kecskeméti repülőteret más források szerint augusztus 30-án délelőtt támadták meg román és amerikai repülők és öt Gigantot felgyújtottak, majd szeptember elsején délben támadt ismét négy román felségjelű repülő és egy Gigantot gyújtottak fel. Internet: http://www.netlabor.hu/roncskutatas/ modules/wfsection/article.php?articleid=103 (2009. március 12.) 373
