Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

képző iskolát létesített. Hajdúszoboszlón és a Balatonon is létesített üdülőt a kamara alkalmazottainak. A tanú megállapította, hogy órákon át lehetne beszélni Gesztelyi Nagy László munkásságáról.

Dr. Főző Endre fogházorvos megállapította, hogy a vádlott súlyos szívizom „elfajulásban” szenved, ezért nem alkalmas nehéz fizikai munka elvégzésére, egy esetleges kényszermunka elviselésére sem.

A gazdák kivétel nélkül Gesztelyi mellett tanúskodtak. Varga Vince 19 holdas gazda elmondta, hogy a kamarából ismeri a vádlottat, aki „derék magyar ember”, A kisemberek érdekeit védte, sokan dicsérték munkájáért. A helyi paradicsompürégyártást ő kezdeményezte a konzervgyáraknál, az exportot a kormánynál.

Farkas József földműves kijelentette, hogy a vádlottat „a legszociálisabb embernek ismertem meg.” O indítványozta, hogy az iskolás gyermekeknek tejet osszanak. Sokat dolgozott a tanyai iskolák érdekében, és a földreformot is szorgalmazta.

Szabó Iván 72 éves gazdálkodó elmondta: 1921 óta ismeri a vádlottat, amióta a kecskeméti kamara megalakult. A Szőlősgazdák Egyesületének és a Gazdasági Egyesületnek akkori elnöke volt. Mindig eljárt a gazdák érdekében a minisztériumban is. Nagyon sokat tett a város mezőgazdasági fejlesztése érdekében, „nagyban emelte a kecskeméti gyümölcskultúrát”. A kecskeméti kamarát az ország legjobban működő szervezetévé tette.

Dömötör Lajos39 nyugalmazott helyettes-polgármester kijelentette, hogy a vádlott kifogástalan ember volt, aki teljesen hivatásának élt.

Prikkel Sándor gazdálkodó, a városföldi gazdakör vezetője megállapította, hogy Gesztelyi mindig eredményesen közbenjárt az ügyeikben. A hitelek kamatait az ő közbenjárására csökkentették.

Závory Elek református lelkész elmondta, hogy 1916 óta ismeri a vádlottat, aki Bernát István mellett a Magyar Gazdaszövetség úttörője volt. A helyi kamarát ő szervezte meg és tette népszerűvé a gazdák körében. Sürgette a földreformot, a kormánypárton belül ellenzéki álláspontot képviselt. Gesztelyi több mint 3500 mezőgazdasági vonatkozású cikket írt.

Az ügyész a tárgyalás elnapolását kérte és a jelen nem lévő tanúk újbóli beidé- zését. A védő kérte, hogy olvassák fel nyomozati vallomásokat, és ne napolják el a tárgyalást.

A tárgyaláson felolvasták a Budapesti Népügyészség szakértője, Major Róbert40 miniszteri tanácsos az Igazságügy Minisztérium Sajtóosztálya vezetőjének szakvéleményt Gesztelyi munkásságáról: „G. ismert mezőgazdasági tudományos szakember,

Rigó Róbert_______________________________________________________________________________________

39 Dömötör Lajos 1877-ben született Kecskeméten. A városban a református jogakadémián végzett, majd Kecskemét közigazgatásában helyezkedett el, a ranglétrán folyamatosan emelkedett, 1928- ban helyettes polgármesterré választották, 1936-ban vonult nyugállományba. PÉTERNÉ FEHÉR Mária-SZABÓ Tamás-SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona, 1992. 75. o.

40 Major Róbert (Budapest, 1896 - Bécs, 1985). A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát, politika és közgazdaságtan témakörökben jelentek meg tanulmányai folyóiratokban és napilapokban, többek között a Népszavában. 1945 után a Közgazdaság és a Kis Újság című lapokat szerkesztette. A Magyar Közgazdasági Társaság igazgatója volt. 1947-ben emigrált, Rómában majd New Yorkban élt. Munkatársa volt a müncheni Látóhatár című lapnak. 1971-től Bécsben élt. Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. Internet: http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC14240/14553.htm (2009. május 25.)

370