Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

val vádolta, háborús és népellenes bűntettel.27 Szabó Iván a rendőrségi kihallgatáson elmondta, hogy a német megszállásig rendszeresen részt vett a felsőház munkájában, utána csak egy-két ülésen volt, majd Szálasi hatalomra jutása után többé nem vett részt az üléseken. Szabó a népbírósági tárgyaláson tagadta, hogy részese lett volna azon határozat meghozatalának, amely Magyarországot a háborúba sodorta. Úgy emlékezett, hogy a felsőház erről nem szavazott, Bárdossy miniszterelnök egy átirattal tudatta velük a hadüzenet tényét. A hadüzenet előbb jelent meg a lapokban, mint arról tájékoztatták volna a felsőházat. A miniszterelnök a képviselőház és a felsőház megkérdezése nélkül üzent hadat, csak a hadügyi és külügyi bizottság tárgyalta azt titkosan. A miniszterelnök kész tények elé állította az országot.28 Az igazságügyi bizottság tárgyalta a zsidótörvényeket. Szabó a népügyésznek kifejtette, hogy nem érvelt a zsidótörvények mellett sem, mert sok zsidóval jó kapcsolatot ápolt, és ellene sem, mert tudta, hogy azt német nyomásra el kell fogadni. Elmondása szerint a felsőházban többen erősen támadták a törvényt, de azzal nyugtatták őket, hogy nem fogják azokat szigorúan végrehajtani. Maga is megszavazta a törvényeket.

Mint bankelnök igyekezett a környezetében enyhíteni a törvény végrehajtásának szigorát. Szabó bankjában utasította Sárközy István cégvezetőt, hogy a zsidó tisztviselőket a lehető leglassabban építse le. A zsidó Füredi és Kemény tisztviselőket inkább áthelyezték a bank érdekeltségébe tartozó városi közhütőházhoz. Füredi feleségét alkalmaztatta dr. Nóta bankügyésszel, és a volt bankügyész fiát, dr. Donáth Györgyöt is a bankban foglalkoztatta. Bankjának célja az volt, hogy segítse a zsidó cégeket, amelyek ekkor már a törvények miatt nehézségekkel küzdöttek. Segítettek a vállalatokat árjásítani és hitelt is adtak nekik. így volt ez a város legjelentősebb exportcégei: a Benedek,29 az Aszódi,30 a Zandberg, a Rosenbaum és a Leitner cég esetében is. Ezért a konkurens bankok zsidóbérencnek tartották őket. „Lázár Gyula közellátási főfelügyelő engem és különösen Daróczi igazgatót ezek miatt vizsgálattal

_____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbírósásról

27 Az említett rendelet 11. §. 2. pontja szerint „Háborús bűnös az: aki mint a kormány, országgyűlés tagja vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott kezdeményezője, vagy bár a következményeket előre láthatta, részese volt olyan határozat hozatalának, amely a magyar népet az 1939. évben kitört világháborúba sodorta." A 15. §. 1 pontja kimondja: „Népellenes bűntettben bűnös: a minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja vagy az a vezető állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan részt vett."

28 Az 1941. június 26-i szovjet vonattámadás és Kassa bombázása után Horthy eldöntötte, hogy Magyarország háborút indít a Szovjetunióval szemben. Bárdossy László „kormányfőszámára már csupán a tájékoztatás feladata maradt”, a minisztertanács is egyetértett a döntéssel. Másnap a miniszterelnök az Országgyűlés Képviselőházában „bejelentette”, hogy „Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott". A képviselők lelkesedéssel tudomásul vették annak ellenére, hogy az Országgyűlésnek utólag jóvá kellett volna hagynia a kormányzó döntését. Később a népbíróságon Bárdossy azt mondta, hogy nem tudta, hogy ilyen esetben mi a teendő. PRITZ Pál, 2001, 93-104. o. és UNGVÁRY Krisztián, 2005. 19-20. o.

29 Az Alföld legjelentősebb gyümölcskereskedő cége a Benedek-cég volt, ők voltak a legbefolyásosab- bak Kecskeméten is és Nagykőrösön is. ERDEI Ferenc, 1977. 130. o.

30 Aszódi József kereskedő, a zsidó virilisek listáján a 28. legtöbb adót fizető személy és a Kecskeméti Magyar Bank Rt. igazgatósági tagja volt. BKMÖL IV. 1905. 1935-1944/45.

365