Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Rigó Róbert: Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

bírója, dr. Tabakovits Endre21 is jelentette a törvényszék elnökének 1945. október 15- én, hogy a népbírák 10-20 percet késnek a tárgyalásról és az egyik tárgyalásról minden ok nélkül elment az MKP által delegált Sztraka József népbíró és a tárgyalást fel kellett függeszteni. Az említett tanácsvezető bíró néhány nappal korábban, október 13-án is írt egy jelentést a törvényszék elnökének, amelyben kifejtette, hogy „1945. év október 12. napján a Kecskeméten a Városháza épületében lévő népbíróság főtárgyalási termébe és irodahelyiségeibe ismeretlen egyének behatoltak és ott tüntetést rendeztek. A népbíróság tagjaihoz, a népügyészhez és iroda személyzet tagjaihoz különböző fenyegető szavakat intéztek, kiabáltak, lármáztak, kb. egy órán keresztül, sőt néhány hivatalos ügyiratot is szétdobáltak.”22 A három nappal később írt újabb jelentésben megvilágítja, hogy véleménye szerint mi lehetett ezen incidens oka és a javaslatait is a probléma kezelésére. „Az a meggyőződésem, hogy Sztraka József népbíró [...] mulasztása és ténykedése bevezetése volt annak a kecskeméti népbíróság helyiségeiben 1945. évi október hó 12. napján lezajlott tüntetésnek, melyről Elnök Úrnak [.. í\ jelentést tettem. [...] Az a szerény véleményem, hogy a folyó hó 12-ikihez hasonló vagy annál is elfajultabb tüntetések felette kívánatos megelőzése, illetőleg elkerülése céljából a küszöbön álló országgyűlési képviselő választások alatti időre kitűzött valamennyi kecskeméti népbírósági főtárgyalás leállítandó lenne,”23 A későbbiekben novemberben és 1946 januárjában is több panasz érkezett a népbírák pontatlanságára, ezek miatt tárgyalásokat kellett elnapolni. Megállapíthatjuk, hogy a város lakosságának egy része nem szimpatizált a népbíróság tevékenységével, és ezt szervezett formában is kifejezésre jutatták.

Az áttekintett peranyag alapján a helyi elit tagjaira vonatkozóan négy csoportba soroltam az egyes ügyeket:

1. Az első csoportba azok a perek kerültek, amelyek a korábbi helyi politikai, tisztviselő és értelmiségi elit ellen irányultak, ilyen volt a felsőház tagja, az ország- gyűlési képviselő, a főispán,24 a polgármester családja, az állami tisztviselők és a helyi értelmiségiek ellen indított perek.

2. A második csoportba kerültek a szélsőjobboldali, a zsidók kiszoritására törekvő szakmai szervezetek: a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE), a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete (MÜNE) és a Baross Szövetség helyi vezetői elleni perek. Ezek a perek átvezetnek a következő csoportba tartozó perekhez.

3. A Baross Szövetség vezetői, a város gazdasági életének befolyásos tagjai voltak. A helyi gazdasági elit ellenes perek csoportjába a vállalkozók, a kereskedők és a helyi jelentősebb vállalatok menedzsereinek ügyei kerültek.

21 Dr. Tabakovits Endre törvényszéki bíró, a népbíróság I. számú tanácsának vezetője volt 1945. október 2-től 1946. február 6-ig, bűnpártolás miatt folytattak ellene eljárást, majd B-listázták. TANCZOS- SZABÓ Ágota, 2005. 318. o.

22 Erre az ügyre Tánczos-Szabó Ágota is kitér tanulmányában. Ezt kiegészíti egyéb források alapján azzal, hogy a zavargás 4-5 órán át tartott, majd a tömeg a polgármesterhez vonult. A beszámoló szerint már korábban is voltak rendzavarások a városban. A népbíróság működése ellen 1946 elején is tüntettek Kecskemét főterén és röpcédulákon kritizálták a népbíróság tevékenységét. TÁNCZOS- SZABÓ Ágota, 2005. 319-320. o.

23 BKMÖL XXV. 18. 4/1945.

24 Dr. Horváth Ödön, a város főispánja ellen indított per anyaga nincs a Kecskeméti Népbíróság iratai között.

_____________________________________________Ügyek és következtetések a Kecskeméti Népbíróságról

3

63