Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kőfalviné Ónodi Márta: Fazekas Mária Blandina, Egy iskolateremtő iskolanővér
dalomtétel előtt a társulat kénytelen volt az újoncnőket hazabocsátani szüleikhez.23 Az így megszakított noviciátusi évet a Tanácsköztársaság bukása után az újoncnőknek (Fazekas Mária Blandinának is) pótolniuk kellett, s 1919. november 4-én tehették le szerzetesi fogadalmukat.24 Az 1919/1920-as tanév végéig Blandina nővér a kalocsai polgári lányiskolában tanított, majd Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, 1922-ben szerezte meg a pedagógia és filozófia szakcsoportra képesített tanítónőképző-intézeti tanári diplomáját és ez évtől kezdődően a kiskunfélegyházi Constantinum tanítónőképzőjéhez kapott beosztást.25 Visszatért szülővárosába és abba az intézménybe, amelyet korábban hat évig már otthonának mondhatott, így duplán érezhette azt, hogy hazaérkezett . A Constantinumban még működtek olyan apácák, akiknek egykor Blandina nővér tanítványuk volt, most pedig tanár-kollégaként fogadhatták őt körükben. ____________________________________________Fazekas Mária Blandina, egy iskolateremtő iskolanővér A két évfolyamos középfokú gazdasági leányiskola Blandina nővér Félegyházára kerülésekor az ország és az iskolanővérek társulata egyaránt igen nehéz helyzetben volt. Az első világháborút lezáró békék a vesztesek közé tartozó Magyarországot súlyosan büntették, aminek következtében az ország területe harmadára, a lakosság száma pedig 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent. A Kalocsai Iskolanővérek Társulata történetében az egyik legfájóbb veszteséget jelentette, hogy a Magyarországot területileg is súlyosan megcsonkító trianoni béke hatásaként országhatáron túlra került a nővérek akkori intézményeinek közel fele, amelyekkel a kapcsolattartást, a kalocsai anyaházból való központi kormányzást az akkori politikai viszonyok lehetetlenné tették. A Csehszlovákia területére került három fiókházat fel kellett oszlatni, a Bácskában lévő húsz házat pedig egy ideig megbízott tartományfőnöknő vezette, majd a Szerzetesek Szent Kongregációja 1930-ban elválasztotta a Kalocsai Iskolanővérek társulatától és különálló, független pápai jogú társulattá nyilvánította Miasszonyunkról nevezett Bácskai Iskolanővérek néven. Az új politikai és gazdasági körülmények között az illetékes minisztérium és az iskolanővérek társulata is rákényszerült, hogy az oktatás terén új lehetőségeket keressen. Egy lányok számára megszervezett, gazdasági típusú iskola felállításának eszméje a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból indult ki, ahol Schwőder Ervin akkori helyettes államtitkár vetette fel először ezt a gondolatot. Hanauer A. István váci megyés püspök is támogatta az új iskola kialakításának ötletét, az ő felhívására vállalta a Constantinum akkori igazgató-főnöknője, Hirmann Mária Margit az iskola megszervezését.26 1923 májusában Hirmann Mária Margit, az akkor már egy éve a félegyházi Constantinumban működő Fazekas Mária Blandinával együtt Budapestre utazott a „gazdasági iskolák tanulmányozása végett [...] Ott megtekintik Báthoriné maglódi-úti intézetét [...], kirándulnak Csobánkára az Ottokár hadi árvaházzal kapcsolatos kertészeti iskola megtekintésére. Ebben az ügyben Bpesten 23 BKMÖL XII. 6. Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1919. június 28., július 3. 24 Uo. 1919. október 27. 25 BKMÖL XII. 6. A társulati tagok statisztikai adatlapjai; ÉRTESÍTŐ, 1922/23-1927/28. 26 ÉRTESÍTŐ, 1937/38. 41. o. 35
