Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár közművelődési tevékenysége
Katona József Múzeum kölcsönözte. A megyei könyvtár a meghívók előállításában, címzésében és elküldésében volt a levéltár segítségére. „Ezekkel a kiállításokkal a levéltár ismertté akarja tenni nagy értékű anyagát. Célja, hogy a kecskemétiek megismerkedjenek a város történetének kimagasló eseményeiver16 - írta Balanyi Béla a levéltár História Domusában.16 17 Az alföldi városok könyvművészetét bemutató kiállításon, amelyet 1955-ben a Katona József Múzeum rendezett, a levéltár anyagából 63 kötetnyi könyv és számos irat került bemutatásra. A következő évben is a múzeummal közösen, a Hírős Hét keretében18 nyílt helytörténeti kiállítás a városban. Az e rendezvényhez kapcsolódó kiállításoknak ekkor már hagyománya volt, hiszen Garzó József levéltáros is - mint korábban már jeleztem - akkor mutatta be először Kecskemét város levéltárának féltve őrzött kincseit. A levéltár legtöbbször anyaggyűjtéssel járult hozzá a helyi és országos évfordulók, megemlékezések rendezvényeihez. A helyi sajtóban a levéltári tevékenység népszerűsítése céljából több cikk is megjelent, ezekből néhány cím: „Ahol a megye történetét kutatják - Beszélgetés Balanyi Bélával, az Állami Levéltár vezetőjével”', „Irathegyek között a Kecskeméti Levéltárban”', „Kutatók és diákok a Kecskeméti Állami Levéltárbanmajd 1968-ban: „Ünnepek és egyéb XVIII. századbeli furcsaságok”}9 A nagyszabású ünnepségre készülve a levéltárban már 1966-ban megkezdődött Kecskemétet, a 600 éves várost bemutató kiállításra az anyaggyűjtés. Ugyanígy a 600 éves Nagykőröst bemutató kiállításra is, ahol a levéltár 63 dokumentumának fényképe szerepelt. A helyi sajtó ismét számos cikket szentelt a levéltári tevékenység bemutatásának.20 Balanyi Béla intézményvezető már az 1968. évi beszámolójában jelezte, hogy a levéltár ezután önálló kiállítások rendezését nem vállalja, mert nincs kiállítóterme és tárolóeszköze. A levéltárnak ekkor 7 főfoglalkozású alkalmazottja volt, s ebben az évben 2 önálló kiállítást, más intézményekkel közösen pedig 11 kiállítást rendeztek. _______________________________________A Bács-Kiskun megyei levéltár közművelődési tevékenysége 1 6 BKMÖL XXXIV. 1. História Domus 19-20. o. 17 Uo. História Domus (1952-1973). Könyv formátumú, kézzel, tintával írt levéltártörténet. Vezetését Leidecker Jenő kezdte 1952. január 2-án (1-15. oldal), folytatta Balanyi Béla, aki az 1973. évi történéseket 1974. áprilisában fejezte be. O fogalmazta és díszítette a szöveget, a másolást Csontos Jánosné levéltári kezelő, adminisztrátor végezte. 18 1956. szeptember 22-30. 19 Petőfi Népe, 1957. január 5. 3. o.; uo. 1959. szeptember 15. 4. o. Csáky Lajos tollából; uo. 1959. október 27. 1. o. Két fénykép is látható a levéltári raktárban dolgozó levéltárosokról és a látogatókról, amikor a levéltárvezető magyarázza a levéltárban őrzött törökkori oklevelek érdekességeit és ismerteti Kecskemét török hódoltság alatti történetét. Uo. 1968. június 12. 4. o. Joós Ferenc írása „A város levelestára — most Bács-Kiskun megyei Levéltár — az 1707. évi rácdúláskor pótolhatatlan károkat szenvedett. De aki a tanácsháza földszintjének az öregtemplom felőli részébe belép, mégis fölmérhetetlen dokumentum-kincseivel találkozhat a város múltjának. A sűrű polcokon zsúfoltan sorakoznak az iratkötegek, különböző jegyzőkönyveket tartalmazó aranyozott hátú, bőrkötésű vastag könyvek. Időrendben állnak a birószéki jegyzőkönyvek, ...” L. továbbá a BKMÖL XXXIV. 1. História Domus, 100. o. 20 BKMÖL XXXIV. 1. História Domus 100. o. 329
