Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
döntés nyomán az MDP helyi titkárához érkezett panasz - vagy információ aki egy megyei úttörő vezető funkcionáriussal vizsgálatba fogott, mert „a faluban egyes szülők szóbeszéd tárgyává tették a hittan ünnepélyes befejezésének elmaradását”. 104 Az iskolaigazgató a Tankerületi Főigazgatósághoz folyamodott az ügyben annak tisztázására, hogy „a megnyilatkozásért kit terhel a felelősség”'05 Felsőszentivánon a délszláv elemi iskola tanítója teljes tanácstalanságában szintén a megyei oktatásügyi kartársakhoz folyamodott: „A mai napig még mindig nem kaptam semmit arról, hogy a délszláv iskolában meg-e kezdhetjük a hittan tanítását avagy pedig nem szabad. [...] Ha nem akkor azonnal le fogom állítani”'00. Feltehető, hogy konkrét útmutatás híján sem a helyi MDP-titkár, sem az iskola igazgatója nem merte megtiltani, sem engedélyezni a vallásoktatást, csupán arról volt tudomásuk, hogy a községi plébános rendelkezik a szükséges engedéllyel. Elgondolkodtató, hogy a népiskola hivatali fejbélyegzőjével és körbélyegzőjével hitelesített iratot nem az iskola igazgatója írta alá, és a felsőszentiváni MDP részéről sem szignálta (vagy nem merte szignálni?) felelős személy. Beosztott tanító ugyanakkor nyilván nem rendelkezhetett ilyen széles vezetői hatáskörrel. _______Oktatás- (és) politika - Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén Z árszó, avagy a kordokumentumok jellcmrajza Bács-Kiskun megye helyzetéről a feltárt források tükrében elmondható, hogy sorsa alapvetően az országos tendenciák alapján formálódott. Az oktatásüggyel összefüggő iratcsoportok kutatása mégsem bizonyult hiábavalónak, hiszen az országos történelmi analógiákon túl számos helyi vonatkozású történés, társadalmi konfliktus, hely- és mikrotörténeti szempontból fontos esemény ragadható meg általuk. Bepillantást engednek a megye oktatását újjászervező politika kimondott és rejtve maradó törekvéseibe, az iskolák államosításának etapjába, a hitoktatás és általában véve az egyház oktatásból való kiszorításának időszakába, a felekezeti intézményhálózat romjainak felszámolásába. A korabeli iratok alapján közelmúltunk sok olyan történése tárható fel, amelyek mai napig hatással bírnak a megye településein élő közösségek életére, mentalitására. Ezen források összegyűjtése, elemzése és szintézise az államszocialista korszak helytörténeti kutatásainak fontos részét képezik. A „felszabadulást” követően újjáépülő ország közoktatásának helyi kérdésein mesz- sze túlmenő tanúsággal is szolgálnak a feltárt források. A tanulmányban bemutatott dokumentumok a hivatal- és helytörténet vonatkozásain túl az emberi sors dilemmáiról is sokat vallanak. Egy permanens félelemben élő, a hatalom minden eszközével kontrollált és korlátozott társadalom konfliktusait, bizonytalanságát, az egyénre szűkült társadalmi dimenzió túlélési stratégiáit is elénk tárják az iratok. A kartoték104 BKMÖL XXIII. 11. 72/1950. 105 Uo. 106 BKMÖL XXIII. II. 1100-6-49/1950. 317
