Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
Ez utóbbi problémákra utalnak a miniszteriális felügyeleti szervtől és a megyei végrehajtó bizottságtól folyamatosan érkező kifogások, bírálatok és az azok nyomában járó gyakori személycserék is. A vallásoktatás ügye több szempontból is gondot okozott a megyei oktatási osztály kádereinek. A minisztérium kifogásokat emelt többek között - az egyházi hivatalok panaszai nyomán - az indoklás nélkül elutasított hitoktatói kinevezések ügyében.91 Az általános bizonytalankodás miatt a jogszabályban szabott követelmények (beiratkozok száma, hitoktatói engedély) teljesülése ellenére sem nem indulhatott el a megye több településén a vallásoktatás. A tanügyi hatóság a hitoktatásra vonatkozó kérésekre késlekedve, vagy egyáltalán nem tett intézkedéseket, pedig a gyermekek vallásoktatásban való részesítésére — főleg falun és a tanyavilágban — különösen erős társadalmi igény mutatkozott. Példaképpen néhány jellemző eset: „A vallásoktatás sürgősségére való tekintettel kérem, hogy [...] ajánlott levélben [...] feladott kérésemre szíveskedjék most már válaszolni: igent, vagy nemet”92 93 — írta sürgető kérését a hivatali aktatologatásba beleunt solti lelkipásztor. Ugyancsak Solton, a külterületi Nagymajorban is nőttön-nőtt a zúgolódás. A hitoktatás megkezdését követelő szülők „Már nem is egyszer, küldöttségileg akartak a Főigazgató Úrhoz fordulni, kérésük teljesítése érdekében. Mindannyiszor lebeszéltem őket [...] de most már magam is odaértem, hogy, röviden szólva, nem tudok nekik mit mondani”92 - írta a tankerületi főigazgatósághoz intézett levelében a solti plébános. „Kérem mielőbbi szíves válaszát, hogy mi kifogás van személyem ellen”94 - olvasható Kiskunhalas tanyavilágába egy áthelyezés nyomán érkezett római katolikus lelkész levelében. Az esethez hozzátartozik, hogy a kiskunhalasi római katolikus plébánia külön kérvényezte a káplán megbízásának jóváhagyását, mert a nagy határú város 32 iskolájában kellett a vallásoktatást biztosítani, viszont a sok esetben 15-20 kilométeres távolságra lévő intézmények megközelítését - kerékpáron - három főállású és egy óraadó hitoktatóval aligha lehetett megoldani.95 A szóban forgó megbízást végül a Kiskunhalasi VB elutasította, indoklásként a lelkésznek a népi demokrácia irányvonalától való elhajlását, a belterületi városrészen a ministránsok szervezése körüli tevékenykedését hozta fel. Megjegyzendő, hogy a felsoroltak a hatályos jogszabályokat nem sértették, így azokat normál körülmények mellett indoklásul sem lehetett volna figyelembe venni.96 A panaszos iratok számának felszaporodása alapján az is gyakorlattá válhatott, hogy a hittanoktatásra történő beiratkozás időpontját előrehozva augusztusra, a nagy mezei munkák idejére tették. Sok helyen aztán a jelentkezők alacsony számára való hivatkozással (legkevesebb 10 fős létszám) nem, illetve csak késlekedve, pótbeíratással indulhatott be a hitoktatás97. Apostagon a „szegény sorú- ak” kérelemmel fordultak a megyei tanigazgatáshoz, mivel - mint írták - a beiratko_______Oktatás- (és) politika — Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén 91 BKMÖL XXIII. 11. 1100-6-48/1950. 92 Uo. 1100-2-3/1950. 93 Uo. 1100-2-1/1950. 94 Uo. 1105-D3-6/1951. 95 Uo. 1105-D3-5/1950. 96 Uo. 1105-D3-7/1951. 97 Uo. 1100-6-61/1950. 315
