Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
általános iskola igazgatói székében találjuk, ahol újabb előmeneteli lehetőség is kecsegteti: osztályvezetői állás a megyeszékhely városi tanácsánál. És ezzel elérkeztünk az életpálya fordulópontjához. M. a megyei oktatási osztályvezetőjéhez intézett levelében a hivatal ügykezelési hanyagságát teszi szóvá a Kecskeméti Református Lelkészhivatalhoz jutott bizalmas információk kapcsán. Az október 30-án kelt levelet Kecskemét Városi Tanács Közigazgatási Kirendeltségének vezetője és a helyi MDP titkár is ellátta kézjegyével. Az ezt megelőző napon keltezett és felterjesztett káderjellemzés alapján új hivatalára még teljesen alkalmasnak mutatkozó M.-ről - vélhetően a felsőbb szervekhez küldött dorgálás és az ennek hatására visszaérkező direktívák eredményeként — november 14-én már egy ezzel ellentétes véleményt bocsátott ki a Kecskeméti Tanács VB személyügyi előadója. A személyzetis egyrészt a korábban megalapozottnak vélt információkat cáfolta — a jelölt félrevezető önéletrajzi adatközlésére hivatkozva - másrészt a kifejtett politikai aktivitást immár nem erénynek, hanem diverzáns cselekménynek, szándékos bomlasztó magatartásnak tudta be: „Nevezett igazgató 1848-ban [vélhetően elírás] Budafokon befurakodott Pártunkba és azt igyekszik félrevezetni. Nevelői vonalon is ezt csinálja. Felettes hatóságait meghazuttolja [sic!].”59 A mindent alátámasztó, döntő érv azonban a káder klerikális kapcsolatának feltárása volt: „[.. .]úgy tünteti fel magát, ki következetesen harcol a klerikális reakció ellen, ugyanakkor tartja a kapcsolatot a klerikális reakcióval.”60 Ennek egyszeriben döntő tárgyi bizonyítéka is került a vizsgálatot lefolytató személyzeti felelős kezébe: az igazgató-helyettes számára írt - és természetesen személyesen M.-nek címzett — magánlevél, amelyben egy fővárosban élő, papi pályára tért barátja köszönte meg első szentmiséjén való részvételét. A plébános leveléhez hálából két szentképet is mellékelt. A „bűnjel” tartalmát tekintve semmiféle bizonyító erővel nem bírt a felhozott vádakra nézve. Az affér M. politikai és szakmai pályafutását is elvágta, a klerikális reakcióval összefüggésbe hozott nevelő immár igazgatói feladatait sem láthatta el a jövőben, hiszen - az indoklás szerint - „ezután tantestület pedagógusai szoc. nevelése sincs biztosítva [.. ,]”.61 Egy másik összefüggésben, de szintén vallásos világnézete miatti megtorló intézkedésre utal R., egy bajai középiskolai igazgató ellen kezdeményezett vizsgálat iratanyaga.62 A Pedagógusok Szakszervezetének helyi vezető kádere a megyei oktatási osztályon az igazgatónő leváltását kérte annak klerikális kapcsolataira - vallását nyíltan vállaló férje révén - és „magatartására” hivatkozva: az igazgatónő ünnepnapokon „betegeskedik”, illetve szombatonként nem végzi el hivatali teendőit, nem írja alá az iratokat - áll a felhozott vádak sorában. További érvként felrója a szakszervezeti funkcionárius, hogy az intézményvezető „korrupt, alázatoskodó, önhitt szellemet honosított meg a tantestületben [...] önkényesen intézkedik, nem a meggyőzést használja”63. A káder megbízhatatlanságának alátámasztására a békekölcsön-akció szabotálása is felmerült: mert igaz, hogy az igazgató 1000 forint értékben jegyzett a kölcsönből de a tantestületből többen csak 150 forintot szántak e 59 BKMÖL XXIII. 11. 63/1951. 60 Uo. 61 Uo. 62 BKMÖL XXIII. 11. 64/1951. 63 Uo. Szabó Bence______________________________________________________________________________________ 308
