Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Szabó Bence: Oktatás- (és) politika. Káderpolitikai kérdések Bács-Biskun megye közoktatásának területén (Az 1950-es évtized fordulója)
szer ideológiai felfogásához, hatalmi gyakorlatához szabták. A rendeletben a fegyelmi vizsgálatok jogalapjának, az eljárást kiváltó tényállásnak a meghatározása alapvetően homályos és szubjektív volt. A kézzelfogható, explicit tények és körülmények összemosódtak a szocialista erkölcs köteleivel, személyes, nézőponttól függő megállapításokkal. A jogszabály betöltendő feladatát és szellemét taglaló preambulum a „szilárd munkafegyelmet”, „egészséges munkaszellemet” emeli ki, amelyet valamennyi hivatali dolgozó „becsületbeli wgye”-ként határozott meg42. A rendelet 5. §-a nevesíti a fegyelmi vétségek megvalósulásának tényállásait, ezek több ponton alátámasztották az önkényes ítélkezési gyakorlat lehetőségét, a vétség bizonyításának koncepciós szándéktól függő eshetőségét. Fegyelmi vétséget követ el - többek között - az a közszolgálati alkalmazott, aki „olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjévelaki „a szocialista erkölcs szabályait” áthágja, az „éberség követelményét megsérti”43 stb. Ugyancsak lehetőséget adott a vizsgálat irányított lefolytatására egy adott bűnesettel való közvetlen vagy közvetett kapcsolat bizonyítása, a tett elkövetésében játszott szándékos vagy gondatlan közreműködés.44 A fegyelmi határozatok indoklásában - amennyiben a káder munkájában kifogást nem lehetett találni - gyakran lelhetők fel a vizsgálat alá vett személy családi vagy személyes kapcsolataira, véleményére, meggyőződésre való hivatkozások: pl. kulák, reakciós, klerikális családi/baráti kapcsolatok, az eljárás alá vont személynek tulajdonított népi demokrácia-ellenes, felforgató tartalmú mondatok, tanuk személyes véleménye, benyomása stb. A káder - akár utólagosan adott vagy módosított - jellemzése is általánosan elfogadott bizonyító tétel volt. A feltárt fegyelmi vétség szankcionálása a tényállás súlyossága alapján lehetett szóbeli feddés, írásbeli megrovás, pénzbüntetés, alacsonyabb fizetési kategóriába, új munkaterületre történő átsorolás, elbocsátás, esetleg az eljárás alá vont személy nyugdíjjárandóságának megvonása. A pedagógusi testületekbe befurakodó ellenség arca, jelleme a fegyelmi vizsgálatok jegyzőkönyveinek soraiban mutatkozik meg igaz valójában. Az osztályellenségek, bomlasztó szabotőrök kiszorítását célzó procedúrák szokványossá egyszerűsödött, bürokratizálódott és személytelenné vált eljárásrend szerint folytak le. A határozati indoklások frazeológiája a korszak terméke: jellegzetesen sablonos közhelyek, ismétlődő szófordulatok, panelek. Általában az osztályidegen származás, vallásos meggyőződés, az ideológiai azonosulás hiánya adta a vétségek igazolásának motivációs hátterét, ok-okozati magyarázatát. Akár egy módos paraszti családi háttér vagy felekezeti iskoláztatás, vallásgyakorlás is szerepelhetett indoklásként, illetve súlyosbító tényezőként a felelősség megállapítása során. A népi demokrácia lózungjainak álarca mögött kendőzetlenül állt az osztályszemléletü kollektív társadalmi bűn tétele, amely eleve alátámasztotta a büntetés jogszerűségét. Ennek árnyaltabb, diplomati- kusabb artikulálására az adott helyzetben szükség sem látszott, de készség sem mutatkozott az adminisztrációt általánosságban jellemző alacsony képzettség folytán. Erre a jelenségre mutat M. orgoványi tanító esete, aki a vádak szerint testi fenyítést 42 Igazságügyi Közlöny, 59. évfolyam. Budapest, 1950. 253. o. 43 Uo. 254. o. _______Oktatás- (és) politika - Káderpolitikai kérdések Bács-Kiskun megye közoktatásának területén 3 03
