Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Apró Erzsébet: Kodály-évfordulók Bács-Kiskun megyében
ről Bállá Dömötör, a Nemzeti Paraszt Párt részéről Túrái Géza és Székely János a Szakszervezet részéről), hívja meg Kodály Zoltánt az ülésre. A díszközgyűlést a küldöttség visszaérkezéséig felfüggesztették, majd Kodály Zoltán megérkezése után újból folytatták azt. Miután a Kecskeméti Polgári és Munkás Dalkör Kremán Sámuel országos karnagy vezetésével elénekelte a Himnuszt, a főispán átadta a szót a polgár- mesterhelyettes-főjegyzőnek, aki a vendégekhez szólva emlékeztette a résztvevőket, hogy a törvényhatósági bizottság azért ült össze, hogy kifejezést adjon annak a büszkeségnek, nagyrabecsülésnek és őszinte szeretetnek, amelyet Kodály Zoltán iránt az egész város közönsége érez, és hálájának adjon kifejezést azzal, hogy őt megválassza és beiktassa a város díszpolgárainak sorába. „Ezzel nemcsak városunk nagy fiát tiszteljük meg, hanem elsősorban saját városunkat és önmagunkat, mert Kodály Zoltán neve már olyan fényesen csillog a zeneművészet világhorizontján, hogy abból több fény sugárzik szülővárosára, mint amennyi a mai ünneplésből őreá. 4 — mondta Laczi Pál. Ezt követően kérte a közgyűlést, hogy díszpolgárrá választása után Kodály Zoltán részére okiratot adjanak ki. A díszpolgári oklevél többek között a következőket tartalmazta: „368/kgy. 1947. szám. Mi Kecskemét Thj. Város Polgármestere és Közönsége ezzel a levelünkkel adjuk emlékezetére és tudtára mindenkinek, akit illet, hogy [.. ,]4 5 midőn törvényes hatáskörünkben a tőlünk megkívánt gondos figyelemmel, mindenre kiterjedőleg eljárni igyekeznénk, áthatva lévén annak tudatából, hogy a polgári erény legfőbb dísze a közért munkálkodó, érdemes férfiak kitüntetésében és értékes szolgálataik méltó elismerésében áll, kiváló tekintettel azokra a hasznos szolgálatokra amelyeket KODÁLY Z O L T A N úr zeneszerző, magyarul és idegen nyelven a magyar dal igazát és szépségét hirdető zenei író [...] és világhíres nagysággá emelkedvén mindenkor és mindenben büszkén vallotta magát e város fiának, aki a veszendőbe indult magyar népdalt megmentette és művein keresztül az egész világ által irigyelt kincsünkké tette, [...] a magyar műveltségnek és művészetnek minden népek előtt kelettől nyugatig, északtól délig becsületet és elismerést szerzett példájával fel nem sorolható nagyszámú tanítványát és követőjét hasonló irányú közérdekű munkásságra serkentette [...] hogy [...] annál a törvényes hatóságunknál fogva, melyet a magyar haza és nemzet, mindazonképpen városunk egyetemének közjavára gyakorolunk KODÁLY ZOLTÁN urat, 65. születési évfordulójának napján városunk díszpolgárává választjuk és városunk díszpolgárai sorába iktatjuk, adván és engedvén neki ennek a díszpolgári oklevelünknek erejével jogot és engedményeket, melyeket városunk többi polgárai gyakorolnak, használnak és élveznek, szabadon gyakorolhassa, használhassa és élvezhesse. Ennek hiteléül és állandó bizonyságául ezt az oklevelünket városunk pecsétjével megerősítve kiadtuk.”6 Czagány Ferenc után Tóth László polgármester ünnepi beszédében először a családi indíttatásról szólt, felidézve „...Kodály Frigyesnek, a zeneértő atyának emlékét, aki a kollégium növendékeiből quartettet szervezett, s amikor 1882. december 16-án Kodály Zoltán a kecskeméti vasúti állomás épületében megpillantotta a napvilágot, összegyülekezett a lelkes zenetársaság, s köszöntötte a család büszkeségét.” Az 4 BKMÖL IV. 1903/a. 1947. évi közgyűlési jegyzőkönyv, 368/Kgy. hat. 1947. december 16. 1-3. o. 5 A szerző kihagyásával, és a továbbiakban az ilyen eset igy jelölve. 6 Teljes terjedelmében megjelent: HELTA1 Nándor, „Szivébefogadott Kecskemét” Kodály és szülővárosa. Kecskemét, 1982. (A továbbiakban: HELTA1 Nándor, 1982.) 97-106. oldal. Apró Erzsébet____________________________________________________________________________________ 280
