Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Gyenesei József: AZ 1934-es Csonka-Bácska dalosverseny története
Gyenesei József Az 1934. március 4-i nap eseményei A verseny napjának reggelén vonattal, autóbusszal és szekéren Bajára érkező kórustagokat és kísérőiket a szervezők és a felsorakozott koszorúslányok ünnepélyes fogadtatásban részesítették a Vasúti parkban, az alsóvárosi levente fúvószenekar közreműködésével.52 Innen az ünneplőbe öltözött résztvevők saját zászlóikkal zenés díszfelvonulás keretében a Mátyás király téren át a Kegyúri templomba vonultak szentmisére, ezzel egy időben a szeremlei és az érsekcsanádi dalosok istentiszteleten vettek részt a református templomban. A dalverseny 10 órakor a Szózat közös eléneklésével vette kezdetét a Központi Szálló színháztermében, amelynek feldíszítéséhez Madarászék a mérnöki hivataltól, a helyi villamos üzemtől, valamint a városi kertészettől kértek segítséget.53 Gonczlik Kálmán54 esperes a nagyszámú nézősereg előtt mondott megnyitó beszédében a magyar dalt méltatta, amely - mint fogalmazott - a trianoni letiportságban az elpusztíthatatlan, ősi magyar élni akarást, és a nemzeti feltámadásba vetett hitet acélozó eszköz, és egyben reménysugár a haza életbemaradására.55 A köszöntő után a feketébe öltözött és versenyen kívül szereplő Bajai Daloskor Tordai Ányos56 „Magyar harangszó”57 című művéből komponált kórusművel nyitotta a zenés darabok sorát.58 A Herr György59 vezette énekkar fellépése után a sorshúzás sorrendjében a benevezett községek dalárdái léptek színpadra.60 A műsor valamennyi kórus esetében a zenés jelige, a versenydarab és egy szabadon választott mű elénekléséből állt. A szervezők Dalmady Győző61 „Csak magyarok legyünk!” című - Pogatschnigg Guido62 által megzenésített - versét választották a találkozó kötelező darabjául: 52 BKMÖL IV. 1427. 90/60/1934. kig. 53 Uo. 90/142/1934. kig. 54 Gonczlik Kálmán (1885-1965). Bécsben végzett teológiai tanulmányai után 1909-ben szentelték pappá. 1912-ben a kalocsai tanítóképző tanárává és érseki levéltárossá nevezték ki, 1922-től Baján plébános, apáti címét 1925-ben nyerte el, doktorátusát pedig 1938-ban szerezte meg. 1935 és 1942 között a Bácskai Újság című napilap fenntartója volt. 55 „Impozánsan sikerült a Bácskai Dalosverseny”. Bajai Újság, 1934. márc. 6. 2. o. 56 Tordai Ányos, dr. (1879-1938). 1909 és 1913 között a bajai III. Béla Gimnázium irodalom tanára, 1924-től haláláig az intézmény igazgatója volt. Több színjátékot írt, tankönyvet szerkesztett, irodalomtörténeti tanulmányokat publikált. 57 A verset teljes terjedelmében lásd a 3. számú mellékletben, amelyet mint a kor szellemét jól illusztráló alkotást közlésre érdemesnek találom. 58 „Impozánsan sikerült a Bácskai Dalosverseny”. Bajai Újság, 1934. márc. 6. 2. o. 59 Herr György (1888—1960). A bajai Tanítóképző Főiskola tanára, zeneszerző, a Bajai Daloskor karnagya60 A találkozón résztvevő tizenhárom községi dalárda felsorolását fellépésük sorrendjében lásd az 1. számú mellékletben. 61 Dalmady Győző (1836-1916). A XIX. század utolsó évtizedeinek népszerű magyar lírikusa. Költészetében a katolikus szellemű vallásosság lényeges szerepet töltött be a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett. 62 Pogatschnigg Guido (1867-1937). Zeneakadémiai tanulmányainak elvégzése után először a kalocsai, majd az egri főszékesegyház karnagya. 1908-tól nyugdíjazásáig a temesvári zeneiskola igazgatója. Számos zenemű, opera, balett, kórusmü, szimfonikus költemény, zongoradarab szerzője. 272
