Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
A kör vezetőségének 1926. évi döntése szerint a kisebb hangversenyeket a Nemzeti Szállóban, a nagyobbakat a Központi Szállóban rendezték meg. A hangversenyek nélkülözhetetlen eszközeként még az induláskor a kör egy Stainway- hangversenyzongorát vásárolt. Az egyesület Filharmónia címmel 1926. november 15-től saját havi folyóiratot jelentetett meg. Ennek szerkesztője rövid ideig Gárdonyi Ferenc baloldali újságíró, a későbbiekben pedig a kör ügyvezető igazgatója, Karig Emil lett. A folyóiratot az egyesület tagjai díjmentesen kapták. A nyomdai és egyéb költségeket jórészt hirdetésekből fedezték. A kör a második világháború végéig több mint 140 hangversenyt rendezett. Közülük kiemelkedett Hubay Jenő hegedűművész 1927. április 4-i és 1929. november 19-i hangversenye, valamint Bartók Béla 1928. április 9-i szólókoncertje. Az egyesület szervezésében fellépett többek között Basilides Mária, Dohnányi Ernő, Koncz János, Kosa György, a Don Kozák Kórus, Báthy Anna, Maleczky Oszkár, Emil Sauer, Zathureczky Ede, Jan Kubelik, Palló Imre, Flercz Ottó, Szigeti József, Aubry Pankey, Littassy György, Gyurkovics Mária425, Kerpely Jenő, hogy csak a ma is ismert neveket említsük. A koncertek (hegedű- és zongoraestek, ária- és dalestek, egyházi zenei estek, házi estek) mellett a kör 1932-1943 között 6 irodalmi estet, 10 balett-estet, számos farsangi és humoros estet is rendezett, az utóbbiakat elsősorban a tagsága részére. Az egyesület súlyt helyezett a zenei ismeretterjesztésre is. Ezt leginkább dr. Molnár Antal előadásai révén teljesítette. Ezeken az előadó szövegét Kosa György zongoraművész illusztrálta. A Bajai Liszt Ferenc Kör 1929-1941 között zeneiskolát, az 1930-as évek elején, a zeneiskola keretein belül, Zenei Játékos Iskolát, vagyis zeneóvodát tartott fenn. A zeneiskolában zongora, hegedű, magánének, gordonka, nagybőgő, zeneszerzés, brácsa és fúvós tanszak működött. Az iskola 1928-1938 között, főként a pénzhiány miatt, több alkalommal is költözni kényszerült. Végül 1938-ban a kör székház és zeneiskola céljára megvette a Haynald utca 8. szám alatti, ún. Koller-féle házat, ahol a városnak történt átadásáig működött. Az egyesület az iskola létesítésével és fenntartásával városi feladatot vállalt fel, amely komoly anyagi és egyéb terhet rótt rá. Indulásakor évi 4000 pengővel támogatta a város a zeneiskola működését, amit 1932-ben 2500 pengőre csökkentett. 1941-re, amikor a köri zeneiskola átvételével megnyílt a városi zeneiskola, a kör tetemesen eladósodott. Még 1926 végén megalakult a kör vonósnégyese, majd vonósötöse. 1930-tól az egyesületnek kamarazenekara is volt. 1934-ben, a IV. zenekari estjén 62 tagból álló nagyzenekart tudott felléptetni. A második világháború alatt a háborús viszonyok következtében a kör zenekara és kamarazenei élete szünetelt. A katonai behívások, és a tagok egy részének a visszacsatolt területekre történő távozása megnehezítette a kör működését. Az évi 8 rendezvényt ennek ellenére a háborús években is megtartották. _____________________________________________________A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949) 425 Gyurkovics Mária (Budapest, 1913. június 19. - Budapest, 1973. október 28.), operaénekesnő (kolo- ratúrszoprán). 217
